Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN
Városi Kultúrházban a Viktória, a Táncoló város, az Aki mer, az nyer, az Úrilány, a Három ember a hóban, a Csodahajó, a Házasság és a Mese a Grand Hotelben. De a régi nagy sikerek közül a Csárdáskirálynő, a Cirkuszhercegnő és természetesen a János vitéz is színpadra került. Az operettdömpinget vígjátékok és egy-egy színmű is feloldotta, mint például az Ártatlan a felségem, a Szívdobogás, a Könnyű a férfiaknak, az Asszonyom majd elválik, és Az én lányom nem olyan című népszerű darabok. Ezek mellett szinte meglepő, hogy Heltai Jenő: Néma Levente című alkotását többször is színre vitte Sziklai társulata.553 De augusztus derekán három alkalommal is előadták G. B. Shaw: Szent Johanna című, mai napig is elismert színmű remekét. Sziklai társulata végül is ittlétük alatt többször is teltházat tudott teremteni, s az ínyenceknek is kedvezett színvonalasabb prózai darabokkal. A kritika is elismerte és támogatta a társulatot. Sziklai 1937-ben is a hosszú évadra érkezett, de mivel a Magyar Thália Kamaraszínház májusban még játszott, ő maga júniusban kezdte meg szokásos nyári évadát. Hasonlóan az előző évi műsorrendhez, ezúttal is főleg operettek és vígjátékok alkották műsora gerincét. S valóban nyáron is sikerült színházba csalni a nagyérdeműt, elsősorban az alábbi darabokkal: Csárdás, Csavargólány, Obsitos, Jöjjön elsején, Nincs szebb, mint a szerelem, Eső után köpönyeg, Meseáruház, Harangvirág, Gróf Figaró. De a júliusi Hulló falevél és az Úri lány szobát keres sikere közben újból színre vitte az Akárki című darabot, Kosztolányi Édes Annáját, Shakespeare: Sok hűhó semmiért című klasszikusát és az akkor megjelent, de már nagy sikernek örvendő Zilahy Lajosszínművet, A szűz és gödölyét.554 Megint volt kabaré és eljött több napra Salamon Béla is, de Sziklai ügyesen tudta ötvözni a szórakoztató műfajokat a klasszikus, értékálló művekkel. Végül is Sziklai Jenőnek ez az 1937-es évada is sikeres volt. Sziklai Jenő Szegeden is sikereket könyvelhetett el, ahol színigazgató is lett. Győri státuszát is megtartotta, s a szerződése értelmében 1938 elején is előadást kellett adnia. Ezért január 21-től január 31-ig a szegedi társulata egy részével, budapesti színészekkel kiegészülve 10 napos vendégjátékot adott. Ez az előadássorozat jó fogadtatást kapott, és a sajtó is lelkesen számolt be a rangos vendégjátékról: „Sziklai Jenő tíz napos vendégjátéka A színháznélküli Győrnek forró sikerű estje volt péntek este a Kultúrházban. Sziklai Jenő színtársulaténak egy részével s neves fővárosi művészek felléptével 10 napra Győrbe érkezett, hogy a beígért téli vendégjátékának eleget tegyen. Győr, amely hosszú éveken át nélkülözi a téli színházat és csak nyáron kap egy kis ízelítőt, várta s meleg szeretettelfogadta vissza Sziklaié kát. Ez a 10 napos vendégszereplés még közelebb hozya kedvelt színészeinket, akik művészetükkel, rátermettségükkel igyekeznek bebizonyítani, hogy az előlegezett bizalomnak meg akarnak és meg is tudnak felelni. A társulatnak csak egy töredékét hozta él magával Sziklai Jenő, mert Szegeden ősbemutatót tartanak, de gárdájának elitje szerepel a Kultúrház színpadán. Tudjuk, hogy az agilis igazgató nagy áldozatok árán biztosíthatta csak egt a vendégszereplést, hogy életet, szint, mosolyt szórakozást és művészetet hogyon az elárvult falak közé. Éppen ezért Győr város közönsége meleg 553 Dunántúli Hírlap 1936. július 19. 8. július 26. 8. 554 Dunántúli Hírlap 1937. július 11.8. 169
