Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI

„János vitég: A Király sfinhágban 100 előadást ért bűbájos daljáték, a „János vitégj’ a győri színpadon is ritka sikert aratott. A tündérmese Jancsikáról és lluskáról ag életben elfásult szívekbe is ideáligmust lo­pott s gyermekhittel csüngtünk a sgép mesén, ahol ag igazság és szerelem győzedelmeskedik a sze­génység és bosgorkányság fölött. A darab tartalma Petőfi hasoncimü költeményéből, illetve a népme­sékből van merítve. A kellemes elbeszélést Bakonyi Károly irta, a dallamos verseket Heltai Jenő szerzetté, s az andalító gene Kacsóh Pongrác kompozíciója. A darabot díszes kiállításban hogta színre Mezei, valóban költséget, odaadást nem kímélve. Égért közönségünk ősfinte kösgönete illeti. A sgínésgek is kitettek magukért. Mindenik iparkodott, sőt egyik-másik oly tökélyre vitte, hogy bát­ran kiállja ag össgehasonlítást fővárosi partnerével. Peterdy Etuska szeretetreméltó kedvességgel mu­tatta be a naiv kis Iluskát, akit tisgta sgíve, hűséges szerelme tündérkirálynővé emel. Éneke kelle­mes, játéka kedves volt. Alakításával magáhog ragadta a darab vezetését, amelyben János vitéz mel­­léksgereppé törpült. János vitégt Kállay Jolán játsgotta. ”333 Ezt követően a színház nagyhete alkalmából Mezei Béla igazgató, áldozatot nem kímélve, úgy állította össze a színház műsorát, hogy a közönség színvonalasabb igényeit is kielégítse. A Magyar Királyi Operaház és a Nemzeti Színház művészei négy estén át vendégszerepeitek Győrött. Ekkor két operát is láthatott a helyi publikum. A Rigolettóban Prevost, Szilágyiné és Mihályi énekeltek. A Trubadúrban ugyanezek léptek fel, s a visszajelzések szerint a tavalyi évhez képest sokkal felkészültebbek voltak a fővárosi vendégfellépők.334 A következő év megint a komolyabb műfajjal kezdődött. Ugyanis vidéki színházaknál eléggé ritka, hogy valamelyik darab, főleg egy daljáték jubileumot érjen el. S ez a János vitézzel megtörtént, ezért 1906. január 4-én, a 25. előadást ünnepelve külön méltató írás jelent meg a veretes Dunántúli Hírlap hasábjain. Megjegyezzük, hogy egyedi humorral és a korabeli társalkodói szintet reprezentáló stílussal remekelő írás ma is élvezetes, ugyanakkor korhű olvasmány: ,yAg elsőjubileum. Vidéki sgínpadon sginte ritkaság számba megy, hogy egy darab jubiláljon. Arra kevés a kögönség hogy huszonöt estét megtölthessen, üres hágak előtt pedig nem sfivesen-for sfiroggák ag ünnepi elő­adást. Olyan kedves tárgyú, bájos-genéjű s népies motívumokban gagdag daljáték, mint a János vitég képes csak annyira vongani a közönséget, hogy a huszonötödik előadáson is telt legyen a hág A szjnlap jelegte csak, hogy sgombaton jubiláris előadás volt, hogy nagyobbrésgt ugyan agok a sge­­replők kisérték Kukorica Jancsit a Francia-királyi udvarba s onnan a tündérek birodalmába ki­rálynak. Nagyobbrésgt ugyanazok a szereplők, mert hisgJános vitégen kívül a főbb sgereplők végig ugyanagok voltak. Iluskát 23-sgor játsgotta Peterdy Etus, beleöntve sgerepébe lényének minden sgendeségét; természetes egyszerűséggel, keresetlen bajjal annyi vongó, megnyerő vonással ékítette ag elhagyott Iluskát, hogy a kögönség sginte haragudott Peterdy mamára, aki husgonötsgör adta a ke­gyetlen mostohát, hogy miért oly lelketlen a sgegény árvával sgemben. S amennyire ütötte, kínogta a gonosg mostoha lányát a sgínpadon, sginte jól esett látnunk előadás után, mint becéggette ag igafi anya ag iga fi lányát. Csodálatos véletlen, hogy anya és lánya így végigjátszanak husgonöt előadást anya és lánya sgerepben. 333 Dunántúli Hírlap 1905. február 12. 10. 334 Dunántúli Hírlap 1905. április 9. 8. 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom