Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI

zés. Ezért ebben az időszakban Mezei a győriek két kedvencével indította megújított színi évadait. Elsőként 1904 decemberében Verdi Trubadúrja volt többször is látható. Az első ilyen előadás a sajtótól, pontosabban „egy zeneműértőtől” eléggé fanyalgó, de mindenképpen figyelemre méltó kritikát kapott:

„Opera, Trubadúr:

Opera-előadás Győrött.

— Egy vpneműértő bírálata. —

Tegnap a halhatatlan zeneköltő Verdi József operája: ,/I troubadour” került színre a budapesti opera kisebb tagjainak Sz Bárdossy Ilona, Szántó Üli és Mihályi Ferenc vendégfelléptével. Az előadás anyagi tekintetben fényesen sikerült, nem úgy a nyújtott élvezet dolgában, mert a pesti vendégek nem voltak disponálva329.

Mihályi (Tuna gróf hangja tompa, színtelen, csaknem minden hatás nélkül énekelte végig szerepét. Szántó Tili (Azucena) alakítása még kívánni valót hagyott hátra, hanga azonban a középső regiszterben kellemesen cseng. Szépen s nagy igyekezettel énekelt Szilágyiné Bárdossy Ilona (Leonóra) játékmodora és előadása is jónak nondható.

A szerenád eléneklése után sokat vártunk Baranyaitól (Manrico) de várakozásunkból már az első felvonás finallejánál kiábrándított, őszinte részvéttel kísértük vergődését különösen a nagy áriában, melynek előadása hasonlított az olyan verklihez melyből az egyes hangokat már elpusztította az idő vasfoga. Partnere ugyan igyekezett segíteni, de ez már nem változtatott a. nagy ária szánalmas sorsán. A gyermekded Stretta330 után a hálás közönség számtalanszor hívta a lámpák elé.

Kicsiny szerepeikben jók voltak Bemet« (Femándó) és Szarvassy (Ruiz) ki ismét tanujelét adta szép tehetségének. Elismeréssel kell nyilatkoznunk Ligeti Géza karmesterről, ki az operát betanította s ha az előadás némi sikert el is ért, az csak egyedül az ö kiváló bujaságának tulajdonítható. Dicséretet érdemel a zenekar is, bár lépten-nyomon éreztük az egyes hangszerek hiányát, a zenekarfogyatékosságát, de ez nem vonhat le az előadó zenészek érdemeiből.

Figyelmeztetnünk kell a kórus egyes tagjait, kik talán feltűnési viszketegségből a kelleténél is jobban kiabáltak, hogy e már többször tapasztalt rossz tulajdonságaiktól térjenek el, mivel ezért csak megrovást, nem pedig dicséretet érdemelnek. ”331

A másik kedvenc, a „János vitéz” már nem kapott ilyen szigorú műbírálatot, sőt valósággal egekig magasztalták a daljátékot. Igaz, valószínűleg ezt a kritikát nem „zeneműértő” írta. Ugyanis ebben az időszakban gyakran anonim lettek a kritikák és más írások is leközölve. Tehát a lelkendező cikkíró személye nem ismert, de ez a kritika is nagyon sok információt tartalmaz a szuperlatívuszok332 mellett:

329 Diszponál jelentése: rendelkezik, intézkedik; intézkedési joggal bír, (erejének, képességeinek) teljes birtokában van.

330 Olasz zenei kifejezés, jelentése: gyors, élénk tempójú, virtuóz ária.

331 Dunántúli Hírlap 1904. december 29.3.

332 Szuperlatívusz: a melléknév felsőfoka, különösen nagy túlzás, túlzóan dicsérő kifejezés, mértéktelen túlzás, fölülmúlhatadan, páradan, késő latin kifejezés.

93