Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
BACH-KORSZAK, THEATER ORDNUNG ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS IDŐSZAKA
tokát, ahogy 1874-ben nyilatkozták: „ a körülmények miatt nem fogadhatnak el magyar társulatot”. Végül is úgy alakult, hogy Sopronban, a régióban egyedüliként bonyolítottak le német előadásokat, egészen az első világháború kitöréséig. Utána már a hűséges városban is megszűnt a német befolyás. Csak 1876-ban, öt év szünet után jelent meg újabb német színidirektor, Szigfrid Rosenfeld személyében, aki a bécsi vígdalmű színház igazgatója volt. Egy operatársulattal érkezett Győrbe, ahol az operák mellett operetteket is színpadra vitt.109 Mintegy húsz előadást követően távozott a városból, őket viszont egy másik német társulat követte, de csak pár előadást tudtak megtartani. A következő évben, 1877 áprilisában Friedrich Dorn igazgató érkezett a városba a nyári évad megtartására. Már javában folytak az előadásai, amikor a Színházi Részvény Egyesület részéről dr. Sikor József emelte fel a szavát: „Gjőr magfar város, s így német színészetre nincs szüksége; a magyar társulatra szereplésük káros, mert előadják az új darabokat, s így amaz a téli időszakban igazi újdonsággal, mi a közönséget vonganá, alig léphet fel; s végre, mert alig találkozik a német igazgatók közt egy, aki rendesen megfizetné a bért, sőt elengedéséért folyamodnak. ” Dorn távozását követően még abban az évben Theodor Rosenfeld próbált sikeres lenni, de hamar elutazott, egy-két játéknap után. 1878-ban Raul Emmanuel, a soproni német színház bérlője kapott pár hetes játszási lehetőséget. Mindenesetre a direktor ezt követően 1879-ben és 1880-ban is visszatért Győrbe, hogy rövid, néhány hétre terjedő német évadát megtartsa.110 Azonban 1881-ben váltás történt, mivel Georg Zanetti, aki az egykori műbírálatok szerint silány műsorokat adott, ezért elég hamar kellett távoznia Győrből. Volt még egy érdemleges esemény 1881 decemberében, ugyanis ekkor égett le a Kotteaun direktor által épített Aréna, azaz ahogy a győriek némi humorral nevezték a négyszög alapterületű épületet, a Ring Színház.111 1882-ben az árvíz miatt nem jöhetett német társulat, de 1883-ban Johann Fürst és Sigmund Friedmann társulata tavaszi idényt tudott tartani. Majd 1884-ben megjelent Győrben az egykori sikerdirektor, Igantz Siege is, de korábbi sikereit már nem tudta megismételni.112 Siege saját bevallása szerint nagyon meglepődött, hogy a város 16 év alatt, amíg nem volt Győrben, mennyire elmagyarosodott.113 Csak három hétig tudott Győrben maradni, pedig a Győri Közlöny a németek pártolására hívta fel a színházszerető publikum figyelmét.114 Válaszul, a magyar színészet érdekeit képviselve megjelentették P. Florváth Ádám kétsoros versikéjét, ami a német színészekhez szól: «» Koltai 1890. 79. 110 Lám 1937. 248-252. m Koltai 1890. 1-12. 112 Lám 1937. 248-252. »3 Székely 2001. b. 416. 114 Koltai 1890. 101. 37
