Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
BACH-KORSZAK, THEATER ORDNUNG ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS IDŐSZAKA
„Már siess hazádba vissza, vert seregem Nékem e% a győri kiima nem, nem egem!”115 A német színészet gyengülésével teljesen normális fejlődési folyamat lett volna, ha a magyar színészet erősödik. De nem így történt. Kovács Pál szerint ennek oka a „győri kiima”, azaz azok az összetett háttérfolyamatok, mint egy rendes kőszínház, egy műértő publikum egy színházbarát városvezetés, és a rendezett anyagi háttér hiánya. Annyi előnye azért volt a magyar színészetnek, hogy rendre csak ők részesültek előnyben, s megszűnt a német társulatokkal való versengés is. Ezután már egymással zajlott a művészi, s olykor kenyérharcímű 1885, a német színészet fekete éve Az 1885-ös év a magyar, s egyben a győri német színészet nagykönyvébe nem arany, hanem fekete betűkkel lett bejegyezve. Hosszú, mondhatni évszázados győri jelenlét után elérkezett az a pillanat, amikor hivatalosan és bejelentették, hogy Győr, főleg érdektelenség miatt, nem tud több német színtársulatot fogadni. A rohamosan asszimilálódó város már nem tartott igényt a német szóra, a német befolyásra és a német kultúrára. Megjegyzem, ez a folyamat szinte évre pontosan Pécsett is végbement. Ebben az évben kapott játéklehetőséget az utolsó német színigazgató. Victor Berthal társulata április 6-án kezdte meg a tavaszi szezont, s június végén hagyták el a várost, mondhatni szép sikerrel a hátuk mögött. A német színjátszás pártfogói, mivel tudták, hogy leáldozóban a németek győri jelenléte, tüntetőleg látogatni kezdték az előadásokat. Koltai Virgilt idézve erről az évadról: „Előadásait, amelyeket Buska grófné, Baumeister, Eewinsky, Sonnenthal, Knack, T'evele vendégszereplései tettek érdekessé, kiválóan a%ok látogatták tömegesen, akik a magyar svfnhágtól távol tartották magukat. A. társulat két hónapig volt Győrött s sgép anyagi haszonnal távozott, bizonyára nem gondolva arra, hogy többé Győr küszöbét át nem lépi. Vápán csak négy előadást tarthatott Berthal, agt is üres hátakban. ”116 Valószínű, s ezt Berthal sikeres évada is bizonyította, még pár évig látogathatták volna a német társulatok Győrt, de a város vezetése másként döntött. 1885 novemberében Beliczay Elek városi tiszti főügyész indítványozta, hogy a város többet ne adja ki a színházat német társulatoknak, amit a város közgyűlése el is fogadott. Gyakorlatilag ezzel ért véget a nagy és jeles múltra visszatekintő német színészet Győrben. 1885 nemcsak a német társulatok részére jelentett emlékezetesen rossz esztendőt. A magyar oldalon is hozott veszteséget ez az év, ugyanis a Színészetet Pártoló Részvénytársaság ekkor oszlott fel, s Kovács Pál, a magyar színészet állhatatos támogatója és mentora is ebben az évben hunyt el.117 »5 Koltai 1890. 102. Koltai 1890. 103. 117 Lám 1937.260. 38
