Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
I győri közönség közönye is elmúlik és nem kell szégyenkeznünk, hogy rendszer ide, rendszer oda, Győrnek nem kell a kultúra, nem kell az irodalom, de még a zenés darabokkal sincs jó barátságban. Dunántúli Hírlap 1941. máj. 31. 3. p. 62. Ismertető írás Giacomo Puccini: Tosca című operájának győri fogadtatásáról Dunántúli Hírlap 1942. máj. 9. 4. p. Pénteken este ünnep volt a Kultúrházban: a Toscát játszották. Puccini melodrámája az elmúlt 40 év alatt kissé megfakult, de a nagy-közönség rácáfolt a tudósokra: szűnni mein akaró tapsvihar szólította a függöny elé a szereplőket, művészeket és változatlan lelkesedés és rajongás fogta körül Puccini nagy hatású muzsikáját. A kolozsvári nemzeti színház kiváló, művésznője, Takács Paula908 valóban fejedelmi megjelenés, érces drámai szopránja diadalmasan szárnyalt. Alakítása meggyőző erejű volt. A kiváló művészmunka elragadta a közönséget; újra és újra a függöny elé tapsolták. Cavaradossi szerepében a fiatal tehetséges Járai József remekelt. Vonzó megjelenés, kulturált hang a legszebb értékei. A budapesti Opera büszkesége, Maleczky Oszkár909 félelmes Jicarpia volt. Alakítása a legapróbb részletekben is tökéletes és monumentális. A többi szerepekben Tarnay Béla, Gaál Ferenc,910 Szirmay Reginaid, Horváth Gyula és Pálos György jók voltak. Különös dicséret illeti a vezénylő Ábrányi Emil911 karnagyot, ki a honvédzenekart nagyszerűen összefogta és sikerre vitte. Várjuk a következő operaelőadást. 908 Takács Paula (Palermo, 1913. dec. 10. - ) énekesnő (szoprán). Énektanulmányait a Zak-n végezte 1931—36-ban Maleczky Bianka és Hoór-Tempis Erzsébet irányításával. 1941—47-ben a kolozsvári Nemzeti Színház magánénekesnője, 1948-ban a Turandot (Puccini) címszerepében mutatkozott be az Operaházban, majd 1948—69-ben magánénekesnő, vezető drámai szoprán volt. Mozart, Verdi, Wagner és Puccini operáiban egyaránt kimagasló alakításokat nyújtott. Oratórium-énekesnőként is elismert (Vérdi: Requiem, Sugár R.: Hunyadi). Számos európai országban - Svájc, Olaszország, Csehszlovákia - vendégszerepeit. Kossuth-díjas (1956), Liszt Ferenc-díjas (1953), érdemes művész (1959). A bécsi Nemzetközi Énekverseny II. díjasa. F. sz.: Melinda (Erkel F.: Bánk bán); Leonóra (Beethoven: Fidelio); Aida (Verdi); Amália (Verdi: Az álarcosbál); Senta (Wagner: A bolygó hollandi); Santuzza (Mascagni: Parasztbecsület); Erzsébet (Wagner: Tannhäuser). 909 Maleczky Oszkár (Budapest, 1894. február 6. — Budapest, 1972. február 22.) magyar operaénekes (bariton). Szülei Maleczky Vilmos és Ellinger Jozefa. Testvére Maleczky Bianka. Maleczky Oszkár Budapesten született 1894. február 6-án. Énekelni a Zeneakadémián tanult. 1925—1927 között a Városi Színházban énekelt, majd 1927-től nyugdíjba vonulásáig az Operaház társulatának volt tagja. 1931-1962 között a Zeneakadémián tanított éneket és színpadi játékot. Hősbariton és buffoszerepeket egyaránt énekelt. 910 Gaál Ferenc színész, született 1900. júius. 9-én Szegeden. Színpadra lépett 1922. július havában. 911 Ábrányi Emil (Bp., 1882. szept. 22. — Bp., 1970. febr. 11.) karmester, zeneszerző, igazgató. Ábrányi Kornél unokája, id. Ábrányi Emil költő fia. A Zak-n 1896-tól 1901-ig volt Koessler János zeneszerzés és orgonaszakos növendéke. Thomán Istvánnál zongorázni tanult. Tanulmányait 1902-től Lipcsében, Nikisch Artúrnál folytatta, majd 1904-től német színházaknál működött karmesterként. 1911—1919 között az Operaház karnagya, majd az 1919-20-as évadban ig.-ja volt. 1921-től a Városi Színház ig.-jaként működött. 1911-től 1917-ig volt a Zeneközlöny kritikusa, 1922-1926 között pedig a Zak karmesterképző tagozatának tanára. 1926—34-ben a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar vezető karnagya, F. m.: A 341
