Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

BACH-KORSZAK, THEATER ORDNUNG ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS IDŐSZAKA

Erhaltét.91 Ezt egy prológus követte, majd egy Scribe-darabbal, a Der junge Pathe cíművel zárták a születésnapi műsort.92 Pressing, bár sikeres volt a Rába partján, többé már nem pályázta meg a nyári évadot. Helyette Ignatz Siege német társulata nyerte el a játékjogot 1857-ben, aki végig tudta játszani a szezont. S érdekesség, hogy több magyar tárgyú darabot is eljátszott társulata a már jól bevált sikerdarabok mellett. Lehet, hogy ezért, de a következő, 1858-as idényt is megkapta a városvezetéstől. Az előző évadának sikerdarabjai mellett elsősorban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a később tragikus sorsú Rudolf trónörökös születése (1858. augusztus 21.) alkalmából Győrött díszelőadást tartott.93 Siege végül a következő, 1859-es évadot is elnyerte, s vendégjátékát a források úgy anyagilag és művészi szempontból is kedvezőnek tartották. Ezt követően újból egy másik művészed vonal jelent meg a győri színpadon.

Újabb törekvések, s ráadásként a kánkán; egy igazi skandalum 1863 nyarán

Siege három évada után egy újabb ilyen ciklus következett, ami Hermann Sallmayer Klagenfurtból érkező színidirektorhoz köthető. Az első évada minden zökkenő nélkül 1860 szeptemberében ért véget. Sallmayer közel öt hónapja alatt még magyar darabokat is színre vitt, úgymint a Csikós, a Zrínyi és a Szapári Péter címűeket. Persze ezek az előadások német nyelven zajlottak.94 Főként bohózatok és operettek voltak Sallmayer társulatának műsorán. Mindamellett ő volt az a direktor, aki a legtöbbször léptetett fel vendégművészeket. Az 1860—61-es évadaiban főleg a bécsi színházak színészeit szerződtette. így a Carl Theater, a Josefstädter Theater és a Freumann Theater művészei szerepeltek Győrben, de egy esetben a berlini Victória Theater is megfordult a városban. Elmondható, hogy Sallmayer két győri szezonja sikeres volt. Azonban a következő évben a színház tatarozása miatt szüneteltek a német és a magyar előadások is. Az 1862-es színháznélküliség után újból Sallmayer nyerte el a nyári szezont. Egyébként a szakirodalom az ő nevéhez köti az operettek térnyerését Győrben is, elsősorban Offenbach95 és Suppé műveit favorizálva. De emellett a szokásos, tőle megszokott darabok és vendégjátékok sorozatát követően egy magyar színigazgatóval, Reszler István91 A volt osztrák császári himnusz (kezdőszavai alapján a Gott erhalte) többféle szöveggel az Osztrák Császárság állami himnusza volt a 19. század elejétől az Osztrák—Magyar Monarchia 1918-as megszűntéig.

92 Lám 1937. 221-222.

93 Lám 1937. 226-229.

94 Lám 1937. 229.

95 Jacques Offenbach, ereded nevén Jacob Eberst (Köln, 1819. június 20. — Párizs, 1880. október 5.) a romantika korában élt francia zeneszerző, csellista, az operett egyik úttörője. Németországi zsidó családból származott. A 19. századi Európa zenéjére óriási hatással volt, több művét mind a mai napig játsszák. Operettzenéjét ragyogó, friss szellem, elegancia jellemzi. Illúzió nélküli, s ezért csúfos, de szívből kacagó humort jelenít meg. Offenbach az életet egy bábszínháznak tartja, és ezt az erkölcstelen léha életet mutatja be a Hoffmann meséiben is. Operettjei stílusával iskolát alakított, mind a formák, mind a melodikus invenció terén. Új stílust teremtett az orkesztrakezelés szempontjából is. Zenéjére jellemző a finoman stilizált deklamáció és a táncszerű dallamok alkalmazása. Egyik legismertebb szerzeménye a kánkán, az Orfeusz az alvilágban című operettjének második felvonásából.

33