Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:

sorsának átélőjévé lesz maid a színházban, teljék el mindenki annak a Krisztusnak a szellemével, aki e szavakkal fogta le a bűnös asszonyt megkövezni akarók karját:

I. Az vesse reá az első követ, aki maga is bűn nélkül való!

Dunántúli Hírlap 1928. ápr. 5. 2.p.

48. A Henrik Johan Ibsen norvég drámaíró centenáriuma alkalmából Győrben rendezett színpadi előadásairól írt műbírálat

Az idei év Ibsen centenáriuma.

A világ minden komoly színpadán adták és adják az idén a világirodalom legnagyobbjai egyikének, Ibsen Henrik norvég drámaírónak örök-értékű drámáit. Nem is kellene Ibsenről írni, hiszen ki ne látta volna Nórát, a Kísérteteket, a Vadkacsát, Solness építőmestert és a többi híres Ibsen-drámát!

De mégis külön is megemlékezünk ma a százéves Ibsenről, mert ma este a Lloydban egyik régen játszott darabját, a Rosmersholmot játssza, Alapi Nándor társulata.

Ibsen több történelmi drámát, több drámai költeményt és sok modern prózai színművet irt. A Rosmersholmot 1886-ban írta. Prózai színmű, ez is, legtöbb színműve is él és északi hazájára valló, sokszor ködös világa, komor levegője ellenére, az egész világ műveit közönsége előtt mindig örök értékű marad, mert írójuk zseniális költő és a drámákba húsból-vérből való emberek és mély igazságok élnek s megrázó drámai erő feszül a cselekményekben.

Alapi Nándor maga vállalta a főszerepet a Rosmersholmban. Úgy az ő, mint a társulat minden tagjának kiforrott drámai művészete biztosit, hogy ma ünnep lesz a Lloydban, amelyen ott kell lennie mindenkinek. P. J.

X, Y, Z. Alapi Nándor kamaraszínháza tegnap este a fiatalon elhunyt írónak, gyorsan világhírre szárnyalt írónak, Klabundnak, »X, Y, Z<t című »vidám játékát« játszotta, valóban vidáman, pompás rendezésben és nagyi sikerrel. A darab teljesen újszerű, hangulatos, fordulatos és az érdeklődést az első perctől végig, mindig jobban emelve tartja meg jés egyszerűi, de pompásan buzgó szellemességével élvezetes két kacagó órát szerzett a jól mulató, sokat tapsoló közönségnek. A bájos Ditrói Ica897 üde és csillogó művészettel diktálta a tempót kitűnő partnereinek: Farkasnak és Kovácsnak, akiknek a darab derűs levegőjétől mámoros jókedvvel bomlott ki fiatalos, kedves temperamentuma. Ihás% és Bánhidy is nagyon jók voltak.

Dunántúli Hírlap 1928. nov. 15. 4. p.

897 Ditrói Ica született Szegeden 1909. jún. 14-én. Színésznő, Ditrói Mór unokája. A Színművészeti Akadémiát 1928-ban végezte el. Pályáját 1928—29-ben az Országos Kamara Színházban kezdte. 1929—30-ban a debreceni társulat, 1930-31-ben az Andrássy úri, 1931—32-ben a Kamara Színház tagja volt. 1931-ben férjhez ment, s ritkábban lépett színpadra. 1951—1955 között a Madách, 1955-től 1957-ig a Miskolci Nemzeti Színház művésznője volt. Pódiumon is szerepelt. Vonzó egyéniségével, kifejező játékával hősnő- és naivaszerepeket játszott. Főbb szerepei: Annuska (Gárdonyi G.); Helén (Géraldy: Szeretni); Y grófnő (Klabund: XYZ); Lici (Zsolt B.: Erzsébetváros)

329