Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:

Szatmáry Lajos837, a gyorsan rokonszenvre kapott hősszerelmestől a legszemesebb krónikás is csak annyit tud feljegyezni, hogy jó családapa. Egyébként színészéletéből a zöld paprika és Szikora Miranda súlyosító körülmények. Legkedvesebb szerepe Cyrano.

Szomory Miklós838 még oly fiatal, hogy múltja nem lehet. Kísérletez az éneklés terén és gyakran dúdolja: „A szökés párosán...” Legkedvesebb szerepe Helvilában az inas.

Győri Hírlap 1901. deczember 25. 11. oldal. 299. szám

10. Az új színház megépítése körüli társadalmi és gazdasági problémákat ismertető újságcikk a Győri Hírlap 1902. január 5-i számában

Az utolsó színház

Hogy kellene megépíteni a győrit?

Ezelőtt száz és egynéhány esztendővel kezdett gyökeret verni a magyar színészet.

Az első évtizedek a kezdetlegesség időszakai voltak. A nemzet jókedvvel fogadta komédiásait, ahol lehetett, helyet szorítottak nekik, amivel kellett, ellátta őket, városokban és megyékben a széplelkű emberek legkiválóbbjai állottak a színügy élére, a nemzet a maga patronátusa alá helyezte az ifjú Tháliát s nobile officiumnak tartotta, hogy róla gondoskodjék.

így volt a megyékben és városokban, így volt az országos főhelyen, a fővárosban is. A Wesselényiek, Földváryak, Vörösmartyk, Kisfaludyk stb. koráról ki ne tudna?

Az ekképp meggyámolított színészet azután, az első évtizedek múltával itt is, ott is megtalálta, megcsinálta a maga kőfészkét, színházak épültek a nagyobb városokban, különösen a vármegyei székhelyeken.

837 Szathmáry Lajos (Marosvásárhely, 1867. április 2. — Szentendre, 1939. július 20.) színész. Szathmáry József szabó és Deák Róza fia. Színész lett 1884. május 1-jén, Kolozsvárott. 1886-ban Balogh Árpád, 1889-ben Gerőfy Andor, 1890-ben Kömley Gyula, 1891-ben Károlyi Lajos, 1894-ben Füredi Károly társulatában játszott. Igazgatói voltak még Halmai Imre, Csóka Sándor, Tiszay Dezső, Megyeri Dezső, Bokody Antal, Pesti Ihász Lajos, Balla Kálmán, B. Polgár Béla, Polgár Károly, Fehér Károly, Mezei Béla, Szálkái Lajos és Szabó Ferenc. Több mint húsz éven át volt rendező és titkár. 1912-ben a Feld-színház, 1914. március 1-jén a Nemzeti Színház szerződtette, ahol mint epizódszínész egyik kiválósága volt az intézménynek, itt 1932-ig játszott. 1921. április havában elnyerte a Farkas-Ratkó-díjat. Felesége Szilágyi Etel színésznő volt, akivel Trencsénben kötött házasságot 1892. március 22-én.

838 Budapesten született 1879. szeptember 18-án, halálának pontos időpontja nem ismert, színész. 1900- ban Szegeden kezdte pályáját. Kassa, Temesvár, Győr után 1903-tól 1905-ig a Király Színház tagja volt. 1906-tól ismét vidéken (Temesvár, Szeged, Kassa) játszott. 1911-ben a Grand Guignol Színházban, 1912— 1914 között a Fővárosi Orfeumban szerepelt. 1918-ban a Katonaszínészek Tanácsának jegyzője volt. 1919. jan.-tól aug.-ig a hadviselt katonákból alakított társulatot vezette az újpesti színházban. További sorsa ismereden. Drámai és énekes-táncos szerepeket egyaránt játszott. Főbb szerepei: Maxime gróf (Caillavet—Flers: Én, te, ő); Csató (Molnár F.: A doktor úr); Horkay Feri (Herczeg F.: A Gyurkovics lányok).

274