Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
gyűltek össze mindazok a jó öreg »Purgerok«,813 akik még 1839-ben is pénzt adtak öszsze a színház csinosítására és akiket joggal nem is lehetett megfosztani egyetlen egy szórakozásuktól, a német előadások hallgatásától. Az utódok pedig már más nyelven dicsérték az Istent, magyarul beszéltek a hétköznapi életben is, csak akkor éltek német szóval, ha az emlékek feltárása alkalmából szóba került a régi világnak egy-egy rég elporladt kedves alakja, akinek kedvenc szavajárását idézniük kellett. A német nyelv már csak olyan volt az új világban, mint egy régi, szép és érdekes zenélőóra, amelyet csak kivételes alkalmakkor húznak fel az unokáknak. Szól a régi divatját múlt keringő, az unokák nevetnek a furcsa és ósdi hangokon, de a nagytatának vagy a nagymamának könnybe lábad a szeme, eszébe jut, hogy kis gyermekkorában az ő nagyszülei dúdolgatták az akkoriban még divatos óra valcerjét, amelynél talán Raimund Ferdinánd karján repülhetett a Bründl (a mai Kiskút) mellett rendezett majálison. A német múzsa a kiegyezés óta beteg volt, elaggott, meghalt volna magától is egynéhány év alatt, de siettették halálát. Ráfogták azt is, hogy felekezeti viszonyai rendezetlenek. Ez a körülmény is hozzájárult a korai kimúlásához. 1885-ben temették el a német színészetet. Elég szép temetést kapott. Halála nem természetes módon következett be. Erőszakkal vetettek véget életének, mint látni fogjuk. De végzetén már nem segíthetett volna semmi sem. Eltengődhetett volna akár még egy évtizedig is, hiszen Raul példája megmutatta, hogy előkelő vendégek szerepeltetésével lehetett még egy kis életet hazudni, egy kis erőt önteni az elaggott német múzsa elmeszesedő ereibe. De lássuk a polémiát, a német színészet halálharangját! Egy ismeretlen izr.814 polgár tollat ragadott megtámadott felekezete érdekében a Győri Közlöny június 11-i számában. Azt mondja, hogy nem csuda, hogy a zsidók nem pártolják a magyar színészeket. Ezek nem egy alkalommal ütnek »bizonyos« felekezeten. A június 14-i szám a zsidó elemi népiskolát vádolja vele, hogy közönséget nevel a német színháznak, mert német nyelven tanítja a hittant. (!) Október 29-én a Győri Közlöny ismét a német színészet ellen fordul. A jövőben nem szabad német társulatot a színházba ereszteni. Azzal is érvel B., a cikkíró, hogy a magyar színészet »tawal«815 rosszul ment, a német pedig telt erszénnyel távozott el. A német színészet kárt csinál. Ha a németek valamely újdonságot bemutatnak, a magyarok már nem számíthatnak telt házra, mert hiszen a darab »elveszti az újdonság kecsét«, tehát vonzerejét. Győr magyar város, ahogy Berlin német, vagy Párizs francia. Csak magyar színészet kell itten. B. cikkíróval szemben veszi védelembe a német színészetet a nov. 5-i számban. Nem kell félni a német színészettől. Erős lábon áll a győri magyarság; ha néhány hétig itt van is a német, nem árt. Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. A magyar különösen rá van utalva több nyelvet megtanulni, márpedig a német nyelv megtanulására jó iskola a német színház. »Vagy talán aki németül is beszél, nem lesz jó hazafi?« szerint J3.-nek fáj, hogy nem jól megy Raul dolga. Miért nem jól? Mert világhírű egyéniségek szerepeltek itten. Itt volt Buska, Baumeister, Sonnenthal, Lewinsky, 813 A német eredetű burger, polgár kifejezése magyarított formája. 814 Izraelita. 8,5 Tavaly. 260
