Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:

Knaack, Tewele, megannyi csillaga a bécsi színpadnak. »Ilyeneket nem minden lehet egy kis város színpadán látni.« Ne gyűlöljük az idegeneket! Cseppet sem aggodalmas, hogy jövőre is hozzánk jönnek a németek, mi azért magyarok maradunk. November 8-án B. felel ű^.-nek Se hideg se meleg címmel. Mételynek nevezi a mémet színészetet. Ifjúságunk romlott. Kinek köszönhetjük? Az ő S%ép Helénájuk, S%ép Galatheájuk, táncuk és modoruk a színpadon többet ártott a magyar művészetnek és erkölcsnek, mint ártott hajdan a török, a tatár a nemzetnek. Nyelvet az iskolában, nem a színházban kell tanulni. Győr magyar város! A német színészet miatt mondják, hogy Győr német város. »Pedig ezt írták rólunk a színészek közlönyének utolsó számában is!« Ez ellen tiltakoznunk kell. El a németekkel! Csak magyar színészeknek szabad a színházat kiadni. Nyelvében él a nemzeti Felesleges mondani, hogy I3.-nek nem volt igaza, amikor a német színészet nyakába varrja az erkölcsi romlás sárgafoltját, hiszen a magyar színészet egy cseppet sem vöt szemérmetesebb a németnél, a fennmaradt magyar műsorok így mutatják. Ezt B. is tudta, de hát neki nemcsak nemzeti argumentumokkal816 kellett kirukkolnia, hanem minden eszközzel, akár jóval, akár rosszal, a gyűlölt idegent lehetedenné tenni. Az er­kölcsi romlás csíráit a német színpad éppúgy a Szajna partjáról hozatta, mint a magyar, így van ez most is. A Győri Közlöny cikkeinek megvolt a kellő hatása. 1885 novembe­rében Beliczay Elek városi tiszti főügyész a rendes havi közgyűlésen indítványozta, hogy a város többé német színészeknek ne adja a színházat. A közgyűlés ezt határozat­tá emelte. Ez a határozat Koltai Virgil szerint (II. 108.) a város némely köreinek na­gyon zokon esett. Hiába próbálták meg ezentúl a németek, hogy Győrött játszhassa­nak, befogadást nem találtak. * Aránylag keveset tudunk a német színészet legutolsó korából (1868-1885). A győri magyar sajtó nem foglalkozott a német színészettel, hacsak nem volt különös oka rá. Nem vett tudomást róla. Sokszor még a színigazgató nevét sem jegyezte fel. Mint mondottuk, elveszett a színházi részvénytársulat egész irattára. 1863-tól ez volt a szín­ház ura, ez kötötte meg a szerződéseket a különféle truppokkal. Ennek birtokában le­hettek az elszámolás lebonyolítása végett összegyűjtött színlapok is. Színlapokat Győ­rött senki sem gyűjtött. A helybeli nyomdák elpusztították régi nyomtatványaikat. Az utolsó német lap a minket érdeklő korból, a Raaber Lloyd 1873-ban szűnt meg. Ez, mint ezt a Szabad Bolgár polémiájából tudjuk, rendszeresen foglalkozott a német színé­szettel. Ennek a Raaber Lloydnak egyetlen példányát sem sikerült Győrött felfedez­nem, a Nemzeti Múzeumban megvolt, de elkallódott. A német színészet utolsó évtize­deire vonatkoznak Gang József győri zenetanár feljegyzései, melyeket rendelkezésemre bocsátott. Ezek szerint 1871 óta állandó vendégjárás volt a győri német színpadon. Itt volt többször Sonnenthal és jLewinky. Azonfelül: Gabillon, Hartmann, Meixner, Tewele, Blasel és Girardi is. Blasel 1855-ben egy egész idényen át győri színész volt, a hatvanas 816 Latin eredetű kifejezés, jelentése: érv, bizonyíték. 261

Next

/
Oldalképek
Tartalom