Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN

Beleznay Unger színvonalas operetteket állított színpadra, műsorukat pedig a János vi­tézzel kezdték, mely zenemű a győriek kedvence volt.570 Végül Inke Rezső prózai társulata zárta a téli szezont, a korabeli kritikák szerint nem igazán ért el a városban jelentősebb sikert. 1940 nyarán a stagione átszervezésre szorult főleg a nagy távolságok miatt. Ennek értelmében Beleznay-Unger István, Jakabffy Dezső és Thuróczy Gyula lettek Győr színigazgatói, s a szezonjuk nagyjából két hónapig tartott. A győri színi kerület városai: Székesfehérvár, Szombathely, Győr, Kaposvár, Nagykanizsa és Pécs.571 1940. november 6-án v. Jakabbfy Dezső társulata a Tokaji aszúval nyitott kéthónapos szezonját s ez alatt olyan kitűnő művészek szerepeltek a kultúrházban, mint Jávor Pál,572 Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Dayka Margit,573 Honthy Hanna és Fejes Teri.574 1941. március 26-án Beleznai Unger István, azaz a vidék legművészibb operett -570 Dunántúli Hírlap 1940. jan. 20. 4. 571 Dunántúli Hírlap 1940. aug. 31. 3. 572 Jávor Pál (eredeti nevén Jermann Pál Gusztáv; Arad, 1902. január 31. - Budapest, 1959. augusztus 14.) minden idők egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár. Népsze­rűségét kezdetben jó megjelenésének, tucatfilmekben eljátszott erős karakterű figuráinak köszönhette. Később ismerték fel drámai tehetségét, mély jellemábrázoló képességét, de ezért meg kellett küzdenie. Először a Várszínházban, majd 1922 és 1924 között a Renaissance Színházban játszott, 1924 és 1926 kö­zött Székesfehérváron, Faragó Sándornál, 1927—1928-ban Szegeden. Ekkor a Magyar Színházhoz szerző­dött, 1929-ben fellépett a Belvárosi Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is.1934. július 24-én há­zasságot kötött Landesmann Olga, gyermekeit egyedül nevelő özvegyasszonnyal, egy zsidó iparmágnás lányával. 1930-tól 1935-ig a Vígszínház, 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház tagja volt. (Közben 1938-ban és 1943-ban fellépett az Erzsébetvárosi Színházban és 1944-ben a Vígszínházban is.) 1944-ben a németek Sopronkőhidára hurcolták. 1945-ben a Magyar Színházban, 1946-ban a Művész Színházban kapott egy­­egy szerepet. 1946-ban Sárossy Sülé Mihály társulatával az Egyesült Államokban turnézott, 1950-ben és 1951-ben kisebb filmszerepeket kapott Hollywoodban. 1959-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ami nagy elégtétel volt számára, hiszen a háború után Major Tamás nem fogadta be a színházba. Betegsége miatt szerepet azonban már nem kapott. 573 Dajka vagy Dayka Margit (Nagyvárad, 1907. október 13. — Budapest, 1986. május 24.) Kossuth-díjas magyar színművésznő. 1927-ben indult magyarországi pályája, Horváth Árpád meghívta Hódmezővásár­helyre vendégszereplésre. 1927-ben szerződtette a miskolci színház, innen 1928-ban Szegedre, majd 1929- ben Budapestre a Vígszínházhoz került, ahol a Két lány az utcán című darabban, Vica szerepében aratta első nagy sikerét. 1933-tól nem tartozott állandó társulathoz, egyes szerepekre szerződött. Fellépett a Nemzeti Színházban, a Belvárosi és a Magyar Színházban, játszott a Kamara, Andrássy úti, Erzsébetvárosi és Vidám színpadon is.1945 után a Belvárosi, a Petőfi, 1963-tól 1968-as nyugdíjba vonulásáig a Thália tag­ja volt. A hetvenes években a Madách Színházban szerepelt, és sokat filmezett. 1983-ban Budapesti Ope­rettszínházban a Szerdán tavasz lesz című darabban lépett fel. Élete utolsó éveiben Nemes Nagy Ágnes: Bors nénijeként szórakoztatta a gyerekeket. Naiva szerepekkel kezdte pályáját, gyakran szerepelt zenés já­tékokban szubrettként, később inkább drámai hősnő, majd az anyaszínésznő szerepét alakította. Nagy ha­tású, sokoldalú színészetében a tragikai és a komikusi elemek is hitelesek voltak. Molnár Gál Péter Dayka művészetének műfaji besorolására találta fel (féüg-meddig tréfából) a tragikomika megjelölést. 1932 óta filmezett, kezdettől fogva vezető főszerepeket alakított, amelyekben temperamentuma és fanyar szépsége érvényesült.Vezető egyénisége lett a magyar filmművészetnek is, a Liliomfi vénkisasszonya és az Ismeri a szandi mandit? alkoholista öregasszonya, vagy a Szindbád Majmunkája és a Macskajáték Orbánná szere­peire emlékezve. 574 Dunántúli Hírlap 1940. okt. 26.3. 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom