Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
a színtársulat és közönsége. De 1930-tól az átalakított és modernizált Apolló is fogadott színtársulatokat: „Alapi Nándor Országos Kamaraszínháza a Dunántúl városait járja. Szombathely, Sopron, Pápa, Kaposvár és Zalaegerszeg nagy szeretettel látogatta a Kamaraszínház előadásait. De Alapi Nándornak talán legkedvesebb városa Győr, ezért Győrrelfejezi be a Dunántúlon lefolyt szezont. Hé főn, május 5.-én Győrött az Apollóban nyílik meg a Kamaraszínház Végre a Hloyd után egy kellemes, színháznak inkább alkalmas helyen játszik a társulat. Csak két hétig lesz Győrött a Kamaraszínház de e két hét alatt egy sereg pompás színművet ad a Kamaraszínház Alapiék műsorán újra láthatjuk Pohárnok Jenő „Pénzláz” r., most már teljesen kiforrott színművét is. Hétfőn tehát színházba megyünk az Apollóba. Az Országos Kamaraszínház Győrött a kétszázadik állomását fogja megünnepelni. Kénnek kapcsán kitűnő szereposztásban, fényes műsorral fognak a győriek elé lépni.”430 A hivatalos, szakmai fogadtatás is elismerte és dicsérte az Apolló adottságait. Tehát a rivális mozi segített a színháznak, s ez azért is fontos, mert öt év múlva a Városi Kultúrház működésével ott folytatják a két műfaj képviselői, amit 1930-ban egymást segítve elkezdtek. Éppen ezért már kevesebb a rivalizálást tetten érő írást olvashatunk. Inkább a „békés egymás mellett élés” tendenciái érvényesülnek: Kamaraszínház tegnap esti megnyitó előadással végre színházban voltunk. Színházban voltunk a színház teljes illúziójával. Es lám, milyen más így színházban lenni! Igen, jó szolgálatot tesz Alapi Nándor Győrnek azgal, hogy az Apollóban színházba varázsol minket. így majd végre tetté érlelődik az új színház után való sok vágyódás, mert ha a rövid két hét után elmennek Alapiék, akkor tudjuk meg csak, hogy milyen árvák vagyunk mi, színháznélküli győriek. No de most örüljünk, hagy végre, ha két hétre is, de van színházunk. Az Apolló bevált. Jó az akusztika, elsőrendű a színpad finoman változó világítása, és igazán olcsóért — akár 84 fillérért is —jó helyről láthatunk elsőrendű játékot. Bemard Shaivnak,431 a nagy gúnyolódónak maróan szellemes darabja, az ördög ámborája, sok nézőt csábított a színházba. Az előadás igen jő volt. Alapi Nándor — az ördög ámborája — kiforrott, lendületes művészete vitte a pompás iramot. A régi szereplők egytől-egyig elsőrendűt nyújtottak. Az uj tagok is beillenek a kiváló gárdába. Sövényházi Márta szép megjelenésű, jó orgánuma színésznő. Tóth Jolán — Essie — nem egészen nekivaló szerepében is igen jóljátszott. Sugárt vártuk tavalyi pompás alakításával, de szerepét— Kristófot— Ihászjátszptta egyénifelfogásával, de jól. Az egész előadásnak egy hibaponpa az volt, hogy a különben elsőrendűen játszó Jákó — tábornok — a nekünk szokatlan angol rendezés szerint egy ízben a közönségre harsogta le pár szavát A pompás rendezésen Pünkösti Andor432 keze előnyösen látszott meg. A közönség sokat tapsolt. ”433 430 Dunántúli Hírlap 1930. május 4. 4. 431 George Bemard Shaw (írói nevén G. B. Shaw, Dublin, 1856. július 26.— Ayot St Lawrence, Hertfordshire, 1950. november 2.) ír drámaíró. Munkásságát 1925-ben irodalmi Nobeldíjjal honorálták. William Shakespeare után az ő műveit játsszák leggyakrabban az angol nyelvű színházakban. 432 Pünkösd Andor (Kassa, 1892. október 31. - Budapest, 1944. július 12.) színikritikus, író, újságíró, ren124
