Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI

Az Apolló jó szolgálata a színházügyért még 1935 májusában is tartott. Viszont a Vá­rosi Kultúrház átadását követően teljesen egyértelmű volt, hogy a győri színészet eb­ben az intézményben lelt hajlékra. De addig Sziklai Jenő társulata is az Apolló adottsá­gait élvezhette: tyA^Apollóban játszik Sziklai színtársulata. Sziklai Jenő színigazgató Győröttjárt és azApolló­­ban kezdi meg idei vendégszereplését, miután a kultúrház építkezése még nem nyert befejezést. Május 30-án lesz a premier-est. Előreláthatólag július közepéig az Apolló színpadán gyönyörködhetünk a kitűnő érőkből álló színtársulat műsorában, július végére — reméljük — (készen lesz a kultúrház s Sziklai ide viszi át társulatát. Sovány megoldás a jelenlegi, de mindenesetre jobb, mintha ez sem áll­na rendelkezésünkre. A műsor, mely a legújabb operetteket, vígjátékokat nívós előadásban tárja elénk, hatalmas érdeklődést vált ki a győri publikumból. ”433 434 435 A két hivatalos győri mozgóképszínház mellett gyakran a Városi Színházban is játsza­nak mozgó képeket, sőt az 1935 júliusában átadott Városi Kultúrházban is tartanak mozielőadásokat, mégpedig a színházteremben. A vetítési és forgalmazási jogok miatt korántsem volt egyszerű az új mozi működéséről dönteni, ahogy ezt az alábbi idézet is bizonyítja: „Elnöki szó döntötte el a kultúrházj morf ügyét A kultúrházj mof ügyében a polgármesteri javaslatot Mészáros Ferenc ismertette. Az eyt követő érdekes vitában So szer Lipót a javaslat ellen beszélt. A polgármester arról szólt, hogy a kultúrház fenntartására fedezetet kell találni és ezért kell a mof. Hoffmann Adolf hozzájárult a javaslathoz Horváth József nagy derültséget keltve kijelentette, hogy a polgármester iránti szeretettből nem fogadja el a javaslatot, mert biztos, hogy deflates lesz és nem akarja, hogy azt a polgármester vállalja magára. Mészáros Ferenc a mof pénzügyi lehetőségeiről beszélt Végül szavazásra bocsátották a kérdést. A szavazás eredményé 36—36, mire a polgármester elnöki szóval a hivatalos javaslat mellett döntött.,SB5 S végül 1935. október elején nyílt meg a mozi a Városi Kultúrházban. S ez az együtt­élés a mozi és a színház részéről teljesen összehangolt és kiegyensúlyozott volt. A mo­zi, akár a kabaré, a színház mellett kedvelt műfaj, s bizonyos tekintetben közös gyöke­rekről is beszélhetünk mindkettő esetében. A kezdeti rivalizálás után együttesen tudták dező, színházigazgató. 1923-ban kezdeményezésére megalakult a Budapesti Színikritikusok Szindikátusa, melynek főtitkára volt. 1922—1923 között az írók Bemutató Színházát vezette. 1929-ben a Pesti Magyar Színházművészeti igazgatója volt, valamint az Országos Kamara Színház munkatársa lett. 1932-1933 kö­zött a Műhely csoportot vezette Tábori Pállal. 1934-ben az Új Thália alapító tagja volt. 1935-től az Orszá­gos Színészegyesület színiiskolájában tanított. 1935 után a Nemzeti Színházban, a Belvárosi Színházban és a Művész Színházban volt rendező. 1939-től a Művész Színházigazgatója volt. 1939-1944 között a Magyar Színpad című műsorújság szerkesztője volt. 1941-1944 között a Madách Színházigazgatója volt. A színház 1942. január 23-án Felkai Ferenc: Nero című drámáját adta elő. 1944. július 9-én öngyil­kosságot követett el, s három nap múlva meghalt. 433 Dunántúli Hírlap 1930. május 7. 4. 434 Dunántúli Hírlap 1935. május 12. 6. 435 Dunántúli Hírlap 1935. szeptember 15. 2. 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom