Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A „Nagy Háború” a katolikus tanítóképző életében
A „Nagy Háború” a Katolikus Tanítóképző életében tályvizsgát a III. évfolyamról, valamint Arvay ¥erenc, Bognár István, Marhold Alajos, Mes%lénji Jenő, Perlaky Géga, Pungor Ferenc, Schuster József és Vargas Jenő, akik a III. osztályt az előző években végezték el. A háborús tanévek utolsó katonai tanfolyama197 az 1918. évi májusi tanfolyam volt, amikor is a IV. évfolyamról osztály- és befejező képesítő-vizsgálatot tett 3 tanuló: Csidei Ernő (1899. Nagyszentmihály) és Tauber Albert (1899. Vulkapordány), akik a III. osztályt a folyó tanévben „rendes” tanulóként végezték, valamint Jaidl András, aki a III. évfolyamot az áprilisi tanfolyamon végezte el. Közülük ketten sikeres befejező képesítővizsgálatot is tettek. Az utolsó háborús tanév kicsit már a fásultság éve volt. A fiatalok bevonulását, a frontokról érkező váltakozóan jó és rossz, majd egyre rosszabb híreket, a haditanfolyamok szervezését, a gazdasági és lelki nehézségeket már megszokták a növendékek és a tanárok is. Az 1918/19. tanév azonban talán még az előzőeknél is sokkolóbb volt. Mint Jakab igazgató úr megfogalmazta: „Ebben a tanévben rohamosan követték egymást a legiggatóbb és legfájdalmasabb események. A háborúnak reánk nézve szomorú végződése, a forradalom által teremtett helyzet és mentalitás ezerszer jobban bénítólag és csüggeszjőleg hatottak a kedélyekre, mint magának a háborúnak évekig tartó nehézségei. ’198 De ez már a történelem egy másik epizódja. Ez a bénultság is oka volt annak, hogy például az 1917/18. tanévet követően legközelebb majd csak 1927-ben adtak ki iskolai értesítőt, ebben foglalták össze a háborús évek és az azt követő időszak fájó tapasztalatait. Minderről az intézet történetét felvázoló írásában szűkszavúan így fogalmazott az igazgató a képző értesítőjében: ,A 150 év leforgása alatt intézetünk nemcsak a napot látta ragyogni, — voltak nehéz napjai és szomorú évei is, midőn a világháború alkalmával oly hirtelen megbénult a kultúra vérkeringése, s midőn Trianonnal hazánk megcsonkítását is meg kellett érnünk. A háború kitörésekor ez az intézet önkéntes iskola lett, s öt éven át az internátusbán tanítottunk. A képző évről-évre rajokban bocsájtotta el fiatal, sokszor még gyermek növendékeit, r a háború utolsó évében már 105-re ment a számuk. Fogaté kos létszámmal, de el nem csüggedve tanítottunk. Tanulóink a harctéren hősiesen viselték magukat, tábori leveleikben sohasem panaszkodtak, hanem írták: hog most előléptünk, most kitüntetést kaptunk, most megsebesültünk, már gógulunk. Remegő szívvel bontottunk fel minden levelet, hiszen közj>en-közj>en eg-eg elesettfiunk halálhírét hopta meg a posta. Nyolc fiatal tanulónk adta életét a hazáért. ”199 A fenti összefoglaló megjegyzésben is szerepelt és a helyi sajtó is nyilvánosságra hozta, hogy a háború kezdete óta mindösszesen 105 növendék távozott el a győri katolikus tanítóképzőből a háborúba, a haza védelmére. Közülük közveden a bevonulásukat >97 68. kép. 138 Jakab 1927:3. 199 Jakab 1927:24. 76
