Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A „Nagy Háború” a katolikus tanítóképző életében
A „Nagy Háború” a Katolikus Tanítóképző életében megelőzően, vagy a háborúból ideiglenesen Győrbe visszatérve, a szabadságuk idejére szervezett haditanfolyamokon 68 fő szerezte meg a tanítói oklevelet is, s intézeti növendék200 maradt 37. A háborút követően a katolikus képző intézetét a város nevében Erdélyi Iván tanácsos vette át a katonaságtól október 6-án (a tanítónőképző épületét pedig október 11-én), ezt követően kezdődhetett a rendrakás, a tatarozás.201 202 Erről az igazgató így számolt be: ,^4z intézet épülete, mely a háború kezdete óta katonai célt szolgált, a felszabadulás után október végére lett restaurálva. A tanévet nem tölthettük benne, mert a múlt téli nagy fütőanyaghiány miatt a városi mérnöki hivatal a két nagy épületnek (intézetnek és intemátusnak) zavartalan fűtését a közönség érdekének sérelme nélkül nem biztosíthatta, jelenleg a könyv- és szertáraknak teljes tisztogatása és rendezése, valamint a sok apróbb tatarozás folyik benne, hogy a hosszas távoliét után újra használatba vehessük. ”loz Erre végül is az 1918/19. tanév kezdetekor került sor — igaz, csak rövid időre, mert a „proletárdiktatúra ideje alatt ismét lefoglalták az épületet. Bár a mérnöki hivatal körültekintően restauráltatta a falakat, ablakokat és ajtókat, „melyekben legtöbb kártfőleg a kevesebb műveltségű bosnyák önkéntesek tettek, ” de még sok tennivalója maradt az intézet vezetésének is. Csak fokozatosan állt helyre a régi rend és a tisztaság. A legtöbb kár az elzárt, sokszor feltört szertárakban elhelyezett, nehezen pótolható eszközállományban esett. Az igazgatói jelentés kiemelte a pénzgyűjtemény nagyfokú károsodását, a több száz darabból álló gyűjtemény papírpénzei eltűntek vagy megrongálódtak, legfőképpen a régi pénzérméknek veszett nyoma a háború alatt. Az igazi veszteség azonban nem az épületben és a felszerelésekben okozott kár, mert ezt egy idő után a fenntartó püspökség a város hathatós segítségével helyrehozatta, kijavíttatta, a hiányzó felszereléseket pedig fokozatosan - a tanszergyártás akadozása ellenére is — pótolták. Ami sokkal nehezebben volt helyrehozható, gyógyítható, az a növendékek lelki és testi sérülései, sebei. Elképzelni is nehéz, milyen lelkiállapotban érkeztek haza az önként és lelkesen csatába induló tam'tójelöltek a front összeomlása után, megszégyenültem Már a háború értelmetlen öldöklései közt is hány tanítónak és tanítójelöltnek fordult meg a fejében az a gondolat, amelyet a már említett Hinta Sándor, a győri születésű és a győri képzőben végzett, pályáját Győrben a Skultéthy László által alapított magániskolában kezdő jeles pedagógus és költő versében203 is megfogalmazott: 200 Vagyis: az intézetnek továbbra is beírt növendéke, aki „bizonytalan ideig” még katona, de leszerelése után minden akadály nélkül folytathatja tanulmányait a képzőben, a» GyH. 1917. október 6., 3. oldal. 202 Jakab. 1917:14. 203 Finta Sándor: Tábori mise. 1917. 77
