Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A POLGÁRI LAKOSSÁG NÉMETORSZÁGBA TELEPÍTÉSE
A POLGÁRI LAKOSSÁG MÁSODIK SZERVEZETT KITELEPÍTÉSE, A VÁROS TELJES SZEMÉLYI ÉS ANYAGI KIÜRÍTÉSE A kiürítési rendelet szerint a város lakosságának kötelessége volt magát az ellenséges megszállás alól kivonni, városukat elhagyni és Németország számukra kijelölt körzetébe, helységébe költözni. A hivatalos propaganda, a párt karhatalmi szervei, a német SD szervek figyelmeztették a város vezetőit, köztisztviselőit arra, hogy milyen sors vár rájuk a szovjeturalom alatt: megtorlás, megszégyenítés, gettóba zárás, internálás, Szovjetunióba való kihurcolás, kivégzés. A város polgármestere a magyar nyilas kormány rendelete ellenére a város kiürítését - visszaemlékezések szerint — a következőképpen próbálta elkerülni. Március közepén a dr. Karsay Árpád polgármester, a város katonai védelmét ellátó Kampfkommandantól (harctéri parancsnokság) hozzájárulást kért Győr településének nyílt várossá való nyilvánításához. Ezzel elkerülhető lett volna a város pusztulása, az utcai harcok okozta pusztítás, a nagy intenzitású tüzérségi párbaj, és a hidak, utak felrobbantása. Degener161 német tábornok ezt a kérést kereken elutasította és a polgármestert figyelmeztette, hogy az ilyenfajta kérés nemcsak teljesíthetetlen, hanem egészségtelen is a harci szellemre. A kérés elutasítását megismételve kijelentette, hogy a német csapatok Győr városát mindenképpen védeni fogják. Az ukrán front közeledtével a nyilas kormány utasítást adott Győr totális személyi és anyagi kiürítésére. Ekkorra a város mobil készletei és a lakosság száma már jelentősen megcsappant, hiszen a két kitelepülő vonat és a menekülő honvéd alakulatok az élelmiszert, a fogatokat és az élő állatok nagy részét erőszakkal, magukkal vitték Németországba. Nemcsak a gyárak gépeinek leszerelése, kiszállítása, a mezőgazdasági termékek, felszerelések kivitele történt meg, hanem a városi infrastruktúra, a napi működéshez szükséges, a lakosság ellátását biztosító intézmények kiköltöztetése is a megvalósulás fázisába lépett. Például a város légoltalmi szerveinek kiürítésére is készült terv, amely ekkor lépett a végrehajtás szakaszába. A kiköltöztetés feladata a mentőszolgálatra hárult volna! A városi mentőszolgálatnál azonban mindössze két jármű maradt 1944. december végére. A tervek szerint ennek a két járműnek kellett volna a légó egészségügyi, kötöző, géz sebcsomag — akkor már pótolhatatlannak számító anyagát — Németországba szállítani. Ez a feladat a kiszállítandó közvagyon mennyiségét tekintve, a mentősök számára a fenti két jármű kapacitását figyelembe véve, kivitelezheteden volt. A szolgálat vezetője levélben kereste meg a polgármestert, kérte feljebbvalóját, intézkedésének átgondolására. A fenti anyagok kiszállítását mentőautókkal lehetetlen volt megoldani. Egyben figyelmeztette is a város vezetőjét, hogy a pótolhatatlan anyagok elvesztése, elpusztulása, idegen kézbe kerülése 161 Joachim Degener 1878-1953 vezérőrnagy. Harcolt az I. világháborúban, a II. világháborúban. A Wermachtban elért sikerei: Ukrajna hadszíntér Kowel város parancsnoka, Franciaország Parpignan városparancsnoka. Vezetője a róla elnevezett Degener harccsoportnak. Parancsnoka a 189. gyalogsági hadosztálynak. 1944. december 29. és január 10-e között Győr város német parancsnoka. 1945-ben fogság Franciaországban, elítélik. 1948-ban szabadul.-77-
