Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A HADRA FOGHATÓ LAKOSSÁG KITELEPÍTÉSE
A nőket két csoportra osztották. Nők I. korcsoport: 14—18 évesek kötelessége lett részt venni a légoltalmi munkákban és közösségi feladatok ellátásában. Nők II. korcsoport: 18-60 évesek feladatai a fentieken túl kibővültek a hadi termelésben való résztvétellel és a társgondozási segítéssel.120 Ezzel a törvénnyel alkották meg a jogi keretét a leventék katonai behívásának. 1944. december 27-ére élesítették a városban a levente riadóláncot. Minden 1925 — ’28 között született leventét értesített a városi leventeparancsnokság, hogy a Soproni út 40. szám alatt található leventeotthonban jelenjenek meg. A megjelent fiatalok és hozzátartozóik előtt dr. Bayor Vilmos ezredes leventeparancsnok beszédet intézett a bevonulókhoz. A bevonulást az orosz invázióval indokolta. A szülők és a leventék tájékoztatásakor a parancsnok kihangsúlyozta, hogy az ifjak a hazai viszonyokhoz képest sokkal jobb körülmények közé kerülnek. ígéretként hangzott el, hogy a katonai kísérő parancsnokok végig a fiúkkal maradnak és kiképzés után a magyar haderő katonájaként, magyar tisztek vezetésével, magyar nyelvű vezényléssel harcolnak tovább a közös ellenség ellen. Azon levente ifjak, akik szüleinek fogat állt rendelkezésére, kötelesek voltak a bevonuló gyerekeik hátizsákjait lovas kocsin szállítani, amíg az egész csapat nem tudott vonatra szállni. Viszonylag nagyra tehető azon leventék száma, akik nem jelentek meg a bevonuláskor a szigorú büntetési tételek ellenére sem. Az is nyilvánvaló, hogy a hivatalos szervek sem a vidékre Győrből kiköltözött fiatal fiúkról, sem a keleti országrészekből, illetve Erdélyből a régióba menekült korosztályról teljes körű nyilvántartással nem rendelkeztek. Ezért sokan nem kapták meg a behívójukat a korosztályos fiatalok közül. Az első transzportról lemaradókat aztán a nyilas pártszolgálatosok és a Hungarista Légió tagjai a szó szoros értelmében összefogdosták, majd újabb levente transzportot összeállítva küldték ki őket Németországba. A megjelentek kézhez kapták behívójukat és január 1- jén három-öt napi hidegélelemmel felszerelkezve elindultak - gyalog — a németországi kiképző táborok felé. A leventéket nyilas őrök kísérték egy szakaszon, az út közbeni szökések megelőzése érdekében. A levente parancsnok népbírósági vallomásában 3000 levente bevonulásáról beszél. Véleményem szerint ez a létszám a parancsnok körzetéhez tartozó összes leventét jelentheti. Csak Győrből kevesebben, mintegy fele a fenti létszámnak vonulhatott be ezen a napon. (Egy tanú vallomása szerint 1500-an indultak el Győrből 1945. januári-jén Németország felé.) Az is valószínűsíthető, hogy nem egyszerre, hanem több transzportban indultak útnak a leventék. Feltehetően mindenki január elsején, de nem egy időpontban.121 A parancsnok perében egyik tanú — aki a csoporttal kísérőként jelen volt — emlékezete szerint 330 levente indult el az ő általa vezetett csapattal. (Közülük állítása szerint Darnózseli községben 30-an haza szöktek). 120 GyNH: 1944 december 15. 1. oldal. 121 A tanú által említett 330 fő a városra vetítve pedig nagyon kevés lenne. A pontos adat viszont arra utal, hogy jól ismerte a csoportjában lévő leventék létszámát, illetve azt is, hányán szöktek meg.- 62-
