Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT

Fehérvári út menti Gráb kertnek nevetett réten 3 szovjet T-34-es harckocsi roncsai hevertek. A belvárosban a Széchenyi téren és a Jedlik Ányos utca sarkán egy szovjet rohamlöveget német páncéltörő talált el A Munkáccy úton közvetlen a Rába (Petőfi) híd előtt, vagongyári bérháznál egy német Tieger B nehéz harckocsi semmisült meg.

Mint a fentiekből ismert a 2. SS „Das Reich” német páncélos hadosztály március 28-án a szovjet támadás előtt kivonult Győr városából, r a várostól Nyugat — Délnyugatra foglaltak állást.

A 4. SS „Der Führer"páncélos gránátos ezred 3 zászlóalja és a páncélos csoport máráus 28-án arra kapott parancsot, hogy Győr Délnyugati térségéből támadják oldalba Észak — Nyugati irányból az árpási hídfőből a mintegy 20 harckocsival támadó 4. szovjet gárdatestnek alárendelt 31. szovjet lövész bare kocsi csoportot, mely az első magyar hegyivadász csoportot Csornáig szorította vissza”.44

Győr városának és lakosainak az volt a szerencséje, hogy a német és magyar haderő belátta, nem tarthatja fel a szovjet előrenyomulást az itt megépített erődítési vonalon, hanem nyugatra kell új állást elfoglalnia. A nagyobb tűzerejű ellenállás és a heves utcai harcok elmaradása az épületekben esett károkat minimalizálta, sok helyi lakos életét kímélte meg.45 Március 29-én a Gráb gyár környékén azonban még erős tüzérségi és aknatűz volt hallható.46 Szórványos ellenállással, a front mozgásának lassítása azonban megvalósult. Heves harcokra, nagyobb katonai létszám részvételével nem került sor. A város épületeiben kár csak a szovjet tüzérség almavetőinek robbanásai miatt keletkeztek. Fontos azt is megjegyezni, hogy a győri hidak levegőbe röpítésének idején magyar katonaság már nem tartózkodott a városban, és így — bár erről írásos emlék nem maradt, maradhatott fent — ezt csak a német hadsereg hajthatta végre.

ERŐDÍTÉSI MUNKÁK A VÁROSBAN

A front közeledtével a német hadvezetés úgy döntött, hogy Győr városát nem nyilvánítja úgynevezett „szabad városnak”. Ez a döntés már előre megkímélte volna a város lakosságát a teljes körű kitelepítéstől, illetve megóvta volna a város épületeit az ágyukkal, tankokkal vívott harc pusztításaitól is. A németek másként döntöttek.

Az ellenség feltartóztatásához feltéden szükség mutatkozott egy tank és gyalogság feltartására alkalmas akadály létrehozására. így építették meg a város körüli véderőművét. Ehhez a munkához a polgári lakosságot nemre való tekintet nélkül kellett igénybe venni. A rendelet szerint minden a keleti országrészekből a városba menekült személy köteles volt dolgozni. A győri férfiaknak 16-60 éves, a nőknek 18-40 éves kor között kellett kötelezően a munkán részt venni. A nők közül munkakötelezettség alól mentesültek a kisgyerekes anyák, akiknek hatósági bizonyítványt kellett beszerezni arról, hogy kisgyermeket nevelnek. Felmentése volt a sáncmunkák alól az orvosoknak, ápolóknak, ápoltaknak, mentőknek, hivatásos tűzoltóknak, közmű és vágóhídi dolgozók44 Veress D. Csaba: Magyarország hadikrónikája, Militaria 2003. 1118.-1119. oldal.

45 Néhány órán keresztül heves ágyú és aknatűz még 29-én is hallható volt a városban.

46 MNL GYMSMGYL XI. 9 Gráb gyári iratok 1945. dr. Horváth Árpád vegyészmérnök a gyár ideiglenesen kinevezett igazgatójának levele.-29-