Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

NAPLÓ, VISSZAEMLÉKEZÉSEK

10 nap anyu nélkül, nagyon fáj. Zsitek Jolán és férje is itt van. Nagyon helyesek és kedvesek velem, együtt utazunk tovább. 18-án ma volt időm és elmentem a hegyekbe síelni tanulni, egész jól megy, gyönyörű helyeken jártam. Könny szökött a szemembe, hogy egyedül vagyok és nincs senkim. Pregartenben Lander mérnök úr, mikor megtudta, hogy nem hoztam a feleségem, majdnem megvert. Igen meg is érdemeltem volna, mert ha más kibírta, akkor anyu is bírta volna. Hiszen csak egy éjszakát töltöttünk vagonban, de azért mentünk dolgokon keresztül, ami nem asszonynak való. Ellátásunk tűrhető, gyermekek, anyák és terhes anyák, ahogy megérkeztünk már kap­ták is a tejet. Szervezettség nagyszerű, ilyent még elképzelni sem tudunk. 1945. 01. 18. Reggel 6h-kor ébresztő, reggeli és pakolás, szoba takarítás és egész nap a vonatindulás időpontjának közlését vártuk, ami este 6h-kor jött meg. Fél 12-kor éjjel indultunk is­meretlen célunk felé személykocsikban, poggyászunk két vagonban velünk jött. Gyö­nyörű utazás, fűtött személykocsikban a Birodalom legszebb hegyvidékén keresztül. Nevezetes és ismertebb állomások: Passau, Schärding, Regensburg. Regensburgban nagyon sokat várt a szerelvényünk, nem kaptunk mozdonyt. Átéltünk egy riadót a rendezői pályaudvaron és kaptunk egy szép angol szőnyeget, nem volt a legkelleme­sebb mulatság. Szerencsénk volt, hogy bajunk nem történt. Késő délután, 20-án men­tünk tovább végcélunk felé. Éjszaka érkeztünk meg Neumarktba, itt sajnos nagyon ke­serű csalódás érte a szállítmányt, amit megint csak szóval fogok elmondani, ha lesz az életben rá alkalom, és haza fogok egyszer kerülni. Ellátásunk jó a német N.I.V., ami megfelel a mi Vöröskeresztünknek, példás jóindulat­tal és szeretettel gondoskodik rólunk, amiről otthon nem is álmodnának az emberek. Itt az álláson találkoztam egy magyar katonavonattal, székesfehérváriak voltak. Volt köztük ismerős is. Itt jut eszembe, hogy Regensburgban járva — hivatalos ügyben — a kaszárnya mellett elmenve magyar utászokat láttam gyakorlatozni. Laci szegény vajon mi lehet vele? Kérdeztem róla őket, sajnos nem ismerték, pedig voltak együtt az 52-es utászokkal. Nem tudják, mi van velük 1945. 01. 22. Neumarkt nagyon szép kisváros a bajor kerület felső szélén. Innen van a német neve is (Neumarkt Oberpfalz Bayern, Regensburg és Nürnberg között). Itt is az N.I.V. vette gondjaiba a társaságunkat, és a kultúrházba helyezett el bennünket. Egy nagy terem, amit 4 kályhával fűtöttünk szénnel. Elég meleg volt mindig. Itt mentünk át fertőtlení­tésen is, orvosi vizsgálaton is. Itt láttak el bennünket a birodalom területén érvényes igazoló irattal is. 1945. 01. 23. Ma nagy öröm ért, a birodalomban még nem örültem így, mint ma. Azt az utasítást kaptam, hogy utazzak azonnal Győrbe haza,és bizonyos dolgokat, amire itt szükségem- 144-

Next

/
Oldalképek
Tartalom