Perger Gyula: Győr-Újváros népessége II. József uralkodása alatt 1785 - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 14/2011 (Győr, 2011)
Győr-Újváros népessége az első magyarországi népszámlálás idején
Győr-Új város népessége az első magyarországi népszámlálás idején Győr Megyei Jogú Város Levéltára — számos felbecsülhetetlen történeti dokumentuma között — szinte hiánytalanul megőrizte az első magyarországi népszámlálásnak, a városra vonatkozó eredeti, egyéni, háztartásra, családra vonatkozó adatokat tartalmazó úgynevezett família lapjait is. Ezek a házak, háztartások, lakások és lakosok adatait rögzítő „Egy Házra, és Famíliára tartozó különös Táblák” adták az 1784-1787.' évi népszámlálás adatfelvételi alapját. Ezek az ívek képezték az összeírás legértékesebb részét, mivel olyan adatokat is tartalmaztak — vagy azok belőlük kikövetkeztethetők voltak — amelyek alapvető fontosságúak a népességi és társadalmi szerkezet megismeréséhez. Az alapadatok 1784-1785-ös felvétele után azok ellenőrzése és frissítése hivatalosan 1787-ig tartott, de Újváros esetében még 1788-as adatokat is ismerünk.1 2 Mivel az egyes adatfelvételi lapok jelentőségét még a tisztviselők többsége sem volt képes felismerni, az ívek túlnyomó részét a revíziók abbahagyása után kidobták. így Győrön kívül csak Székesfehérvár, Debrecen és Eperjes egykori szabad királyi városok, illetve Dunapataj mezőváros és két falu — Nyergesújfalu, Felnémet — família ívei maradtak fenn.3 A népszámlálással kapcsolatos kutatások ezért — néhány kísérlettől eltekintve — alapvetően csak a famílialapok-, városrészek-, városok-, megyék soros összesítőire, illetve a regionális és országosfőösszesítőkre támaszkodhattak. Az összesítőkből nyert adatok — bár pontosnak látszanak — nem mindig megfelelőek a kisebb lélekszámú, vagy speciális társadalomszerkezetű, illetve sajátos települési viszonyokkal bíró közösségek kutatásának esetében.4 Ezért is alapvető fontosságú a győri —jelen esetben az újvárosi — família lapok közzététele. Az uralkodó 1784. május elsején írta alá a Magyar Udvari Kancellária vezetőjének, gr. Batthyány József főkancellárnak szóló levelét, amelyben — birodalmának más tartományaiban már 1777-ben bevezetett módon — elrendelte a népszámlálást Magyarországon és Erdélyben. II. Józsefet alapjában véve azon óhaj vezette, hogy 1 Az adatfelvétel, a népszámlálás 1784-1785-ben történt. Az adatok ellenőrzése, a változások rögzítése azonban csak 1787-ben fejeződött be. 2 A 498. ház ötödik famíliájának feje, Nagy György például - a kiegészítés szerint - a „13a Április 787 meg holt". Kovács Ferenc napszámos második fiacskája pedig 1787. április 26-án született, s a kiegészítés idején 11/12 esztendős volt! (424. ház, második família) Dobrovics János fiacskája 1788. január 20-án látta meg a napvilágot, s ugyanezen évben vált mesterré Virágh János molnárinas. (139. ház, első família, illetve 193.ház, első família.) 2 A fennmaradt ívek közül eddig csupán az Esztergom megyei Nyergesújfalu feldolgozását kísérelte meg Ortutay Andrásné 1992-ben. Győr város több ezer família lapjának feldolgozása az 1970-es években abbamaradt. A kutatás részeredményeiről Dányi Dezső két - 1964-ben, illetve 1965-ben megjelent - tanulmánya tanúskodik. 4 Faragó Tamás 2002, 2003a, 2003b, Őri Péter 2008. 7
