Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Borbély Tamás: Három és fél évtized Győr város szolgálatában
Három és fél évtized Győr város szolgálatában is világossá tette jelentéseiben, hogy a Segítő Iroda létezése és munkája nem korlátozódhat kizárólag a háborús időkre. Eberth utalt rá, hogy a majdani békeidőben is fenn kell tartani a hálózatot, sőt új feladatok ellátását is fel kell vállalnia a városnak: „Polgármester Úrral több ízben lefolytatott beszélgetéseink folyamán leszűrődött az a megállapodásunk, hogy a segítő iroda nem maradhat csak háborús intézmény, szociális irányú működése nélkül a békében sem maradhat Győr sz. kir. város közönsége. Ám, ha ebből a látószögből fogjuk fel a segítő iroda, vagy a helyébe lépő szervezet jövőjét, akkor a megalapozásra váró feladatok egész köre vár reá, azon felül, amiket az előbb voltam bátor felsorolni. Minden szociális kérdés, amelyet a város közönsége eddig tervezgetett, s amelyet a háború alatt rohanó élet első rangú követelményként felállított. Nem kívánok felsorolásba bocsátkozni, csak egyet említek meg, a kisdedvédelem erős, gyakorlatias megszervezését.”39 Eberth Géza erőfeszítéseit 1917. decemberében a II. osztályú polgári hadi érdemkereszttel jutalmazták. A tanácsos a kitüntetést olyan győri polgárokkal kapta egy időben, mint dr. Petz Lajos, Győr szabad királyi város tiszti főorvosa, Erdélyi Ferenc főmérnök, Nagy Mihály rendőrfőkapitány-helyettes és Weöres Boldizsár árvaszéki elnök.40 A város szociálpolitikai intézkedései a háborút követően is az első világháború idején kialakított működési elv és szemlélet jegyében szerveződtek. Erre garancia volt Farkas Mátyás polgármestersége, akárcsak Eberth Géza vagy éppen a háborút követően Valló István tevékenysége. Látható tehát, hogy a Győrött megvalósuló modell kezdetektől nem választotta el élesen a különböző támogatásra szoruló csoportokat és nem zárta ki a háború által közvetlenül nem érintett személyeket vagy családokat. Erre jó példa, hogy Győr a mind nehezebb helyzetbe kerülő városi tisztviselők országossá váló mozgalmának is támogatója volt. A mozgalom a városi tisztviselők háború idején egyre méltatlanabbá váló helyzetére igyekezett felhívni a figyelmet, sürgetve a kormányt a mielőbbi bérrendezésre. A város ebben a küzdelemben is vezető szerepet játszott: Farkas Mátyás polgármester többször felszólalt tisztviselői érdekében, támogatva a figyelemfelhívó akciókat, személyesen is megkeresve a miniszterelnököt. 1916 júniusában például a tisztviselők Győrött tartottak nagygyűlést, és követelték béreik rendezését. Ezt követően feliratban fordultak a miniszterelnökhöz, a pénzügyminiszterhez és a képviselőházhoz a béreik érdemi rendezése érdekében. A kérelmet Hlatky-Schlichter Lajos országgyűlési képviselő továbbította az illetékeseknek.41 Eberth Géza városi alkalmazottként szolidaritásáról biztosította az országos mozgalmat. 39 GyMJVL IV. 1402. c. Győr thj. város ügyviteli iratai pm. 293/1917. 40 Városok Lapja 12. évf. 38. sz. (1917. december 29.) 287. 41 GyMJVL IV. 1402. c. Győr thj. város tanácsának iratai, tanácsülési jegyzőkönyvek. 1917. évi 81. sz. Farkas Mátyás polgármester 1917. március 31-én Győr Szabad Királyi Város közönsége nevében fordult ismételten a miniszterelnökhöz az azonnali és hosszútávú bérrendezés ügyében, felhívva a figyelmet a városi tisztviselők és napidíjasok gyorsuló elszegényedésére. IOI
