Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)

Tanulmányok - Borbély Tamás: Három és fél évtized Győr város szolgálatában

Borbély Tamás

Az ELSŐ VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEK

Éberth Géza a háború utolsó évében, 1918-ban vette át Győr város pénzügyi igazgatását. Idejét innentől a Tanácsköztársaság bukásáig döntően az élelmezési ügyek szervezése kötötte le. Az élelmiszerhiány idején betöltött hálátlan feladat volt ez: több alkalommal látogatott Budapestre a polgármester társaságában, hogy elérje a város élelmezési helyzetének javítását. A kritikus helyzetben nem csoda, hogy személyét érték bírálatok, elsősorban az élelmiszerek minőségét illetően.42 Ennek ellenére még a Tanácsköztársaság idején is megőrizte pozícióját, sőt töretlen volt irányába a bizalom. Ebben az időszakban is szinte kizárólag elismeréssel szóltak munkájáról és a város érdekében tett erőfeszítéseiről. Mint sok más tisztviselő esetében, Éberth Gézánál sem találunk a rendszerrel kapcsolatban utalást vagy bármilyen megnyilvánulást. Annyi bizonyos, hogy szakértelmére és hivatástudatára égető szüksége volt egy szakmai hiányosságokkal küzdő rendszernek. A Tanácsköztársaság bukását követően, 1919 szeptemberében, mikor több tisztviselőt is eltávolítottak hivatalukból, Éberth maga ellen kezdeményezett vizsgálatot, hogy így tisztázza korábban betöltött szerepét, feltehetően azért, hogy elejét vegye a politikai természetű kritikáknak.43 Jellemző azonban az irányába megnyilvánuló bizalomra, hogy a városnál történő további alkalmazását illetően fel sem merülhetett kétség.

Éberth Géza az első világháború lezárását követően továbbra is Győr város vezető tisztviselője, a város pénzügyi vezetője volt. Figyelme, munkássága az 1920-as évektől a városok pénzügyei felé fordult. A kivéreztetett, eladósodott városok továbbra is pénzügyi önállóságuk növelésére, önálló törvény megszületésére vártak, akárcsak az első világháborút megelőző években. A Városok Országos Kongresszusának állandó bizottsága 1920-ban pénzügyi előadónak kérte fel és nevezte ki a győri tisztviselőt. A szervezet megbízásából látott hozzá a városok háztartásának rendezésére alkalmas javaslatok megfogalmazásához. Ez irányú munkásságát végül a Városok Lapja hasábjain megjelent tanulmányok, törvényjavaslat, valamint két önálló kötet jelzi, melyek állandó hivatkozási pontok a várospolitikával foglalkozók számára. 1921-ben a városok költségvetésének rendbetétele kapcsán konkrét javaslatokat fogalmazott meg, melyeket rendszeresen idéztek, munkája például az országgyűlési viták során is hivatkozási pont lett. Könyvformában 1924-ben jelent meg, Tervezet a városgazdasági ügyek rendezéséről címen. Második kötete, A magyar városok pénzügyi és beruházó tervezete 1931-ben látott napvilágot.

Éberth Géza kétségtelenül nehéz, válságos időszakban vállalt hivatalt Győr városánál. Olyan területeken dolgozott, melyeket az első világháború, majd a nyomában kialakuló gazdasági és társadalmi sokk, illetve még később a nagy gazdasági világválság is a legsúlyosabban érintett. Szakmai tevékenységét először a szociálpolitika területén fejtette ki, döntően hozzájárulva egy korát megelőző szervezet és vele együtt egy jól működő helyi szociálpolitika kialakításához. A háború után a városok pénzügyi és gazdasági önállóságá-42 A Győri Elet címet viselő irodalmi, művészeti és politikai hetilap szatirikus írásában Éberth Gézáról, mint a „mi gyomrunk diktátoráról” írnak, aki nem kérdezi a lakosságtól, megehető-e a „malaceleségnek való lisztből készült kenyér”. Győri Élet 1. évf. 11. sz. (1919. március 15.) 250-251.

43 Dunántúli Hírlap 27. évf. 74. sz. (1919. szeptember 26.) 2.

102