Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Borbély Tamás: Három és fél évtized Győr város szolgálatában
Három és fél évtized Győr város szolgálatában magáról gondoskodni, míg 2200 fő szorult az állam és a törvényhatóság támogatására.25 Ellátásukat személyenként napi 2 koronában határozták meg, orvosi felügyeletük biztosított volt. Éberth rendszeresen beszámolt a polgármesternek a menekültek helyzetéről, jelentéseiből pontos képet kaphatunk az ellátás részleteiről, a kihívásokról és az eredményekről. A Segítő Iroda munkáját a kritikus helyzetben új munkatársak is segítették. Farkas Mátyás polgármester Éberth Géza mellé osztotta be Koller Jenő és Valló István jegyzőket, Major Elek rendőrkapitányt és Bencze Sándor napidíjast. Az új munkatársak alkalmazása azonban csak átmenetinek bizonyult, a menekültek többségének távozásáig. így a tanácsnok a további munkákhoz már nem tudta a munkaerejüket igénybe venni.26 Érdemes kiemelni, hogy Éberth az erdélyi menekültek ügyében a főispánnal is felvállalta a konfliktust, mivel meglátása szerint a főispán megbízásából káros eljárás révén igyekeztek segíteni a városba érkezőket. A sajtóban is megjelenő vita akár a város autonómiájának védelme és a központi hatalom túlterjeszkedésének ellentéteként is leírható. A főispán utasítására ugyanis a lakosság által gyűjtött pénzadományokat igyekeztek több alkalommal is kiosztani a menekültek között. Ezt Éberth, mint a menekültek ügyével megbízott városi hivatal vezetője, a rossz tapasztalatokra hivatkozva elítélte, sőt igyekezett azt megakadályozni. Maga úgy értékelte: „Segítés módját illetőleg kezdettől fogva az volt a felfogásom, hogy az istápolás csak természetben történhetik, s a menekültet a pénzbeli adományok káros hatásaitól mindenáron meg kell óvnunk. E felfogásom helyességét az alkalmazott pénzbeli segítségek sajnálatos következményei igazolták. Egyik esetben a négygyermekes anya ment el vacsorázni, gyermekeit otthagyva, nagyon sok esetben túlságos alkohol élvezetet idézett elő, aminek súlyos következményei voltak, a tisztátalanság és a tűzzel való meggondolatlan bánásmód. Észleleteim közé tartozik, hogy a közeli gyümölcsös bódék forgalma megnövekedett, s a túlzásba vitt gyümölcs élvezete a gyomorrontás különböző alakjaiban nyilvánult meg, ami a tömegszállásolás mellett komoly egészségügyi veszedelmeket vonhat maga után. A nem rendszeresen nyújtott pénzadományok azonban egyéb veszedelmeket is rejtenek magukban. Nagyon sok család hozzátartozóira nézve sikerült már tartózkodásuk helyét megállapítanom. E megállapításom természetesen nem maradhatott titokban, s az illető családtagokat csak úgy tudom az utazástól visszatartani, hogy anyagi eszközöket nem adok kezébe. Már most, ha bármily más forrásból a menekült pénzhez jut, azonnal el fog utazni, s talán éppen olyan községbe, ahonnan itt a távirati értesítésem, hogy nem tudnak hajlékot adni.”27 Éberth nem tudta megakadályozni a menekülteknek szánt pénzadományok kiosztását, s a főispánnal felvállalt konfliktusa miatt vele szemben kritikus hangok is napvilágot láttak. A sajtóban megjelent cikkek - pl. „Cívódás az erdélyiek segítése körül”28 - hatására feltételez-25 GyMJVL Polgármesteri jelentések a Közigazgatási Bizottság részére, 1916. szeptember 11. pm. 2336/1916. 26 GyMJVL Győr thj. város ügyviteli iratai pm. 293/1917. 27 GyMJVL Győr thj. város ügyviteli iratai IV. 1402. c tan. 268/1916. 28 Magyarországió. évf. 250. sz. (1916. szeptember 8.) 11. A tudósítás leírása szerint „A győri nagyvállalatok 10-20 ezer koronás adományokat juttattak a főispán kezeihez, hogy az erdélyi menekülteket gyors segélylyel lássák el. A közönség lelkesedését azonban néhány nap óta disszonáns hangok zavarják a menekültek ügyét vezető fórumok részéről. (...) Éberth tanácsos ugyanis görcsösen ragaszkodott elvéhez, hogy káros következményekkel járhat az, ha a közönség és a menekültek között, különösen pénz dolgában, kapcsolat teremtődik. Napról-napra élesebb lett a helyzet a főispán és a városi tanácsos között, mígnem tegnap tetőpontját érte. A 97
