Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)

Tanulmányok - Horváth Csaba Sándor: A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig

A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig

nek megvalósítása nemcsak Ausztrián múlt, hanem az Oszmán Birodalmon is, amely egyre kedvezőtlenebb helyzetbe került a Balkánon a nemzetiségi mozgalmak miatt. A magyar sajtó ekkor még eléggé negatívan ítélte meg a tervet, mondván, a Belgrád-Konstantinápoly vonal nem világkereskedelmi, hanem sokkal inkább lokális és regionális igényeket szolgálna ki, nem beszélve az építési nehézségekről, a halmos, hegyes vidékről és a magas kivitelezési költségekről. Ráadásul a dunai hajózás forgalmát sem csökkentené ez, így Ausztria és Magyarország igényeinek sem felelne meg.95 A sok nehézség miatt végül ebben a formában lekerült a tervezőasztalról ez az irány.96

Az 1854. március 27-én megtartott, sikeres közigazgatási bejárás után szeptember 20- án eljött a várva várt nap. A Bécs és Győr (innen Ujszőny) közötti vasút első kapavágása megtörtént.97 A K. K. Privilegierte Österreichische Staatseisenbahn-Gesellschaft98 (Osztrák Államvasút), amely csak nevében állami, mivel magántársaságként funkcionált, az 1855. február 12-én megkötött szerződés értelmében átvette a Bécs-Győri Vasúttársaságtól a vonalát.99 Végül 1855. december 24-én az Osztrák Államvasút kezelésében megnyílt — egyelőre csak - Bécs és Győr között a vaspálya.100 Ennek folytatása, a Győr és Ujszőny közötti szakasz építése 1856 nyarán fejeződött be, augusztus 11-gyel pedig át is adták a közforgalomnak.101 Győr tehát megkapta első vasútvonalát, amely két irány, Bécs és Újszőny felé biztosított számára kötöttpályás közlekedési kapcsolatot. A fejlődéssel azonban továbbra is lépést kellett tartani, és további fejlesztések szükségeltettek.

A Győrt is érintő vasúthálózat I860, július 1-jén tovább bővült, mivel az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb magánvállalkozása, a Déli Vasút102 megnyitotta Ujszőny és Székesfehérvár között a 79 km-es vonalát.103 Majd 1861. április 1-jével a társaság átadta a Buda és Nagykanizsa közötti új szakaszát is,104 ami Székesfehérvárnál kapcsolódott az Űjszőnyön és Győrön át Bécsig vezető vonalhoz, továbbá 1860-tól Nagykanizsától Csák95 Keleti vasút. Budapesti Hírlap 4. évf. 76. sz. (1856. április 1.) 1-4.

96 1883-ban nyílt meg a Budapest-Szabadka-Üjvidék-Zimony vasút, amely már a Párizs-Konstantinápoly kontinentális vonal része volt. 1888-ban az utolsó, bolgár szakasz átadása után volt közvetlen vasúti kapcsolat Párizs (így Budapest) és Konstantinápoly között. Horváth 2017. 81-101.; A keleti pálya kérdése. Pesti Napló 9. évf. 2604. sz. (1858. október 15.) 48.

97 Vidék. Pesti Napló 5. évf. 1364. sz. (1854. szeptember 27.) 87.

98 A Cs. Kir. Szab. Osztrák Államvasút Társaságot 1854-ben alapították. Főbb vonalai Semmeringen át Triesztbe, Stadlauba, Brünnbe, Prágába, Bodenachba, Pozsonyba, Budapestre, Győrbe (Ujszőny), Szegedre, később többek között Olmützbe, Orsovába, Báziásra is vezettek. Somogyi 1879. 308.

99 Fővárosi és vidéki újdonságok. Pesti Napló 6. évf. 1481. sz. (1855. február 17.) 55—56.

100 Hirdetmény. Budapesti Hírlap 3. évf. 898. sz. (1855. december 18.) 3086.; Die Generaldirektion der österr. Staatseisenbahngesellschaft. Pressburger Zeitung 91. évf. 295. sz. (1855. december 25.) 1221.

101 Napihirek és események. Budapesti Hírlap 4. évf. 165. sz. (1856. július 17.) 83. Napihirek és események. Budapesti Hírlap 4. évf. 186. sz. (1856. augusztus 10.) 47.

102 A vasúttársaság neve 1859-es megalakulásától Cs. Kir. Szabadalmazott Állami Lombard-velencei és Központi Olasz Vaspályatársaság (K. K. Privilegierte Lombardisch-Venetianische und Central-Italienische Eisenbahn-Gesellschaft), majd 1876-tól Császári és Királyi Szabadalmazott Déli Vaspálya-társaság (K. K. Privilegierte Südbahn-Gesellschaft). Kalocsai 2011. 192.; Nagy 1995. 20. A szaktudományos munkákban általában rövidítve, Déli Vasútként nevezik, így a továbbiakban én is ezt használom.

103 A szőny-fehérvári vasútvonal. Győri Közlöny 4. évf. 43. sz. (1860. május 27.) 171.

104 Tisztelt szerkesztő ur! Győri Közlöny 5. évf. 33. sz. (1861. április 25.) 130.

57