Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)

Tanulmányok - Horváth Csaba Sándor: A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig

Horváth Csaba Sándor

tornyán át Pragerhofnál a teljes hosszában 1857-ben átadott, János Főherceg nevét viselő bécs-trieszti vaspályához.105 Ezzel Győr - és Magyarország - számára nemcsak Pest-Buda, hanem az Adria felé is megnyílt az út. Ez azonban egyúttal szükségtelenné tette a dunai szállítást, ezzel együtt Győr összegyűjtő és elosztó szerepét is.106 Megkezdődött tehát a gazdasági tér átrendeződése.

1862-ben jelent meg egy újabb vasútfejlesztési koncepció. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben (OMGE) lelkes fiatal szakemberek publikálták elképzeléseiket.107 Felfigyeltek a vonalak csak birodalmi szempontok alapján történő bővítésére, és vitát kezdeményeztek a korábban elfogadott Pest-Buda központú hálózat életképességéről.108 Hoszszas eszmecsere után adták közre a Budapesti Szemlében Emlékirat címmel koncepciójukat 1862-ben. Ebben megfogalmazták, hogy a vasúti rendszer irányainak és finanszírozásának meghatározása az egyik legfontosabb nemzetgazdasági érdek.109 A kötöttpályás közlekedési eszköz hálózatának mielőbbi létrehozásában látták az ország fellendülését. Főként azért, mert eddig szerintük „a vonalak nem bizonyos összhangzó rendszer szerint, s nem mindig oly irányban épültek, mely az ország érdekeivel leginkább” megegyezett volna.110 Elképzelésükben Széchenyi korábbi tervezetét vették alapul, amelyben hat vasúti fővonal szerepelt. Ezt a struktúrát később „magán vállalkozások útján létesülő”, másodrendű vonalakkal tervezték kiegészíteni.111 Figyelembe vették az 1861. év végéig már megépített és üzembehelyezett vonalakat, így a Bruck an der Leitha-Győr-Újszőny viszonylatot is. Ezeket „felhasználva” az országban vasúti négyszögeket jelöltek ki új másod- és harmadrendű vasutak megépítésének tervével. Győr a második négyszögbe került, ahol a csúcsokat Bécs, Pettau, Nagykanizsa és Buda alkották, amelyet az épülő sopron-nagykanizsai vonal két egyenlő részre fog osztani. Ennek két eleme a Győrtől Vasváron és Körmenden át Fölöstömig (Grazig) és az Újszőnytől Budáig vezetendő vaspályák voltak.112 A tanulmány nagy hatással volt a hazai szakemberekre és politikusokra, többek között a későbbi közmunka- és közlekedésügyi miniszterre, Mikó Imrére is.113

A Győrt Pápával összekötő vasút terve 1856-tól folyamatosan terítéken volt. Ezt követően felreppent egy Győrből Pápán át - Balatonszentgyörgynél kapcsolódva a trieszti vonalhoz - Keszthelyig vezetendő vasútvonal ötlete is.114 A Győri Kereskedelmi Gyülde mindent megtett annak érdekében, hogy mielőbb hozzá lehessen látni az építési munkálatokhoz.115 A Gyülde eddigi legfontosabb vállalkozása volt e vasút. Ennek fényében adták ki Emlékiratukat is, melyben a győr-pápa-keszthelyi vasút kereskedelmi előnyeit taglalták.

105 Frisnyák 2001. 45.; Magyarország s viszonya Európa élelmezéséhez. Gazdasági Lapok 13. évf. 49. sz. (1861. december 8.) 770.; Sáry 2001. 8.

106 Szakái 2011. 24.

107 Horváth 1994. 131.

108 Majdan 1987. 73.

109 Csengery 1862. 112.

110 Csengery 1862. 114.

111 Csengery 1862. 134.

112 Magyarország uj vasuthálója. Pesti Hírnök 6. évf. 159. sz. (1865. július 14.) 1-2.

113 Horváth 1994. 132.

114 Vegyes. Szépirodalmi Figyelő 2. évf. 14. sz. (1862. augusztus 7.) 223.

115 Közlekedés. Nefelejts 3. évf 51. sz. (1862. március 23.) 602.

5«