Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Forrásközlések - Perger Gyula: Kultusz és emlékezet: Horthy Miklós győri látogatásai
Kultusz és emlékezet: Horthy M iklós győri látogatásai A közgyűlés e határozata alapján a város polgármestere az 1940 évi költségvetésben e célra 2.500 pengőt irányzott elő. A közgyűlés a törvényhatósági kisgyűlésnek a pénzügyi bizottság véleményével támogatott 11.285/1939 számú javaslatára elhatározta, hogy Horthy Miklós Kormányzó Úr O Főméltóságának 1919 év novemberében Győrré történt bevonulásának emlékét megörökíti, annak költségeire 2.500 pengő azaz kettőezerötszáz pengő hitelnek az 1940 évi költségvetésben való felvételét elrendeli és egyúttal utasítja a város polgármesterét arra, hogy e kép megfestése iránt a saját hatáskörében haladéktalanul intézkedjék.”35 A pályázatra beérkezett alkotásokat 1939 novemberében tekintette meg a bíráló bizottság: „A létesítésre kijelölt 2500 pengős hitelből ötszáz pengőt arra szántak, hogy öt festőművészt, akiket vázlat készítésére szólítottak föl — száz-száz pengős jutalommal díjazzák. Ezeket a vázlatokat most bírálta el egy bizottság, hogy döntsön: melyik művészt bízza meg a kép elkészítésével. A városház 38-as szobájában kiállított képeket sorra vizsgálta maga a bizottság: Späth Gyula polgármester, Valló István dr. tanácsnok, Pokorny Miklós apátkanonok, Harsányi Lajos kanonok, Fekete Kálmán, Drobni Lajos dr. és Czingráber Lajos dr. Az öt tehetség közül azonnal kitűnt Udvary Pál neves budapesti művész vászna, később emellett szólt az országos művészeti tanács kiküldötte, Burghardt Antal képzőművészeti főiskolai tanár is, amikor azt hangsúlyozta, a kép úgy kompozíciójában, mint művészi színhatásaiban legjobban felel meg a kívánságnak.” A döntés ugyanakkor nem lehetett zökkenőmentes, hiszen ,,[a] bizottság tagjai úgyszólván kivétel nélkül a történeti hűség lehetően elérhető elvéhez ragaszkodtak, mondván, hogy az alternatívák között szereplő, fehér-lovas Horthy ábrázolás konvencionális, azon túl, hogy Győrbe gyalogosan jött a városház elé Horthy fővezér. De meg általában, a győri mozzanat nem katonai vonatkozású esemény volt, már pedig Horthy Miklós csak katonai szemlék, események idején ül föl legendás fehér lovára”. A helyi pályázó — Pandúr József — képe [4. kép] ugyan tökéletesen megfelelt az elvárt történeti hűségnek, ennek ellenére a bizottság végül is Udvary Pál mellett döntött. „Felszólítják a kép megfestésére: a háttérben a városház árkádjai mutatkoznak, elől a papi, hivatali küldöttségek, lelkesedő polgárok, a kép centrumában pedig Horthy áll törzstisztjeitől körülvetten. Természetes, hogy a kidolgozás alkalmával a művész figyelmét felhívják olyan momentumokra, amelyeket a szemtanúk ismernek.”36 [5. kép] A Győri Nemzeti Hírlap 1940. március 19-én már arról számolhatott be, hogy a „hatalmas 3x2 méter nagyságú művészi vászon, amely a közgyűlési terem falát díszíti majd”, elkészült. „Szombaton Budapestről autón Győrbe szállították a képet és a közgyűlési teremben a művész bemutatta a magisztrátusnak. Az élénk színekkel kezelt, jó kompozíciót mutató vászon azt a mozzanatot örökíti meg, mikor 1919. október 17-én a fővezért a városháza előtt üdvözli Győr polgársága. A művészi szabadság, eltérően a valóságtól, fehér lovon ábrázolja Horthy 35 GyMJVL IV. B. 140/a 67. Győr szabad királyi város törvényhatósági közgyűlésének jegyzőkönyve. 1939. szeptember 37. 203. szám. 176. „Ezt a határozatot 15 napi közszemlére kell kitenni, azután jóváhagyás végett a magyar királyi belügyminiszter úrhoz felterjeszteni. Miről a város közönségét hirdetményen, a város polgármestere tájékoztatja.” 36 Udvari Pál neves festőművészt bízták meg a kormányzó győri bevonulását ábrázoló kép elkészítésével. Győri Nemzeti Hírlap 4. évf. 255. sz. (1939. november 5.) 1.
