Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán
GERENCSÉR PÉTER és gazdasági mozgatórugói voltak. Végezetül a Nádasdyak hasonló rábaközi települési kiváltságainak, illetve más magyar főurak adományainak és honvédelmi elképzeléseinek fényében tanulmányozom a „muskétások városának” történeti helyét a hadügy országos átalakulásában. A TELEPÜLÉSNÉV EREDETE Úrbéri források arról vallanak, hogy a község elnevezése régebbi keletű, mint maga a település. Az 1597 tavaszán készült kapuvári urbárium ugyanis négy alkalommal is említi a Garta nevet, amikor a falu még nem is létezett.1 Ez az úrbéri összeírás világosan behatárolja a név alkalmazási körét. Lineárisan haladva a szövegben, az első említés alkalmával adózás kapcsán utalnak rá: „Azzonkeppen az Gartha, és Bab[o]thy Halászó Vyzekrwl Kaputhóll fogwa Babotigh.” Másodszor az 1594-es oszmán betörés elől az Indiában lévő Rákrétre2 menekült ordódi Szántó Mihály szolgáltatásai kapcsán kerül szóba. A szöveg szerint Szántó Mihálynak „az Ordoy főldion wolth halaz Vyze az Gartha Vyzen”, majd a feljegyző hozzátéve egy kiegészítést, ismét említi a helynevet, miszerint az úrbéres „semmyth nem akar adny, az eű Gartha vyze helyetth”. Az ugyancsak Rákréten lakó babóti Domonkos Dömötör kötelezettségeinél megjegyzik, hogy szintén „az Ordoy Gartha Vyzen halaz”. Az említések kontextusából egyértelműen kiderül, hogy a Garta elnevezés eredetileg halászó vizet (valószínűbben halastavat vagy esetleg a Kis-Rába folyó valamely ma már nem létező elágazásán egy bizonyos szakaszt) jelölt, melyet a jobbágyok a földesúrnak adott naturáliák (terményadó-szolgáltatások) fejében halászhattak. Topográfiailag ez a feltételezett halastó Kapuvár és a mára Babótba olvadt Ordód között helyezkedett el, és a víz a lokalizálás szerint Ordódhoz tartozott, annak nyugati határában helyezkedett el.3 A fenti helyleírások alapján hozzávetőlegesen meghatározható, hogy az említett „Garta vize” a Kis-Rába folyótól keletre, Kapuvár déli határa és Ordód északnyugati határa között lehetett. Vagyis a következő században pontosan ennek a víznek a helyén vagy annak a közvetlen peremén jött létre a falu (ahol Kapuvárba olvadva városrészként ma is található), mely tehát a vizenyős-mocsaras területről kapta a nevét. Heves helytörténeti viták forrása volt a falunév jelentésének magyarázata. Ezzel kapcsolatban négy interpretációs hagyomány különíthető el, melyek közül az első kettő szorosan összefügg egymással, egymásra támaszkodik. Az első etimológiai magyarázat Garta feltételezett német eredetéhez kötődik, amely szerint az első lakók idegenek, németek voltak, és a település neve is a német Garten szóból származik. Winkler Margit - nyilvánvaló előzményekre támaszkodva - ezt a következőképpen fogalmazta meg: „A sok Hoffer, Leizer, Kleiter stb. név pedig kétségtelenné teszi a német jelenlétet. Tekintve, hogy e nevek többnyire Gartán fordulnak elő, meg ennek a társközségnek régi neve — Gartei 1 MNL OL Magyar Kincstári Levéltár Urbaria et Conscriptiones (E 156) Fase. 12. No. 42. (1597) pag. 2., 8. Kiadva: Mikó 1992. 127., 130. A szöveg idézésekor nem a kiadott verziót, hanem a nyomtatásban megjelent szövegváltozattól némileg eltérő saját, betűhív olvasatomat használtam. 2 India egy Kapuvártól északra fekvő, 1945-ig létező major elnevezése volt. A két helynév lokalizálásához: Gerencsér 2019a. 116-117. 3 Messzire vezetne a kérdés kifejtése, de megemlítendő, hogy többek között az újonnan létrehozott település beékelődéséből származtathatók a Kapuvár és a Babót közötti 18-19. századi permanens határviták és a közlegelővel kapcsolatos perek. Vö.: RMGY GB Leltározatlan, No. 32., 34., 35., 40., 42., 46., 73.
