Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán
A „MUSKATIROSSOK VÁROSSÁ” — is németes hangzású, hihető az a feltevés, hogy Garta német telepítés volt.”4 Bár nem fejti ki, Winkler vélhetően azért használja a Gartei elnevezést, mert a község egyes írott forrásaiban, illetve első, a 18. századtól ismert pecsétjein ez a felirat volt olvasható. A magyar elképzeléstől függetlenül az osztrák történetírásban Alfred Ratz ruszti germanista és történész is hasonló álláspontra jutott, és azzal fejlesztette tovább az etnikai értelmezést, hogy szerinte motivált névadásról van szó.5 Elgondolásában a Garta a „kert” jelentésű német Garten szóból ered, hozzátéve, hogy ez a helybeliek „kertjeire” utal, az -ei végződést pedig a burgenlandi nyelvjárás származékának véli: „In den nächstliegenden, burgenländischen Gemeinden wird er »Goartei« mit Betonung auf »-ei« ausgesprochen.” Ezekre az etimológiai okfejtésekre épített a második felfogás, mely Vámos Ferenc kapuvári főjegyző nevéhez köthető. Már Alfred Ratz is egyértelműen a kertészkedéssel hozta kapcsolatba a nevet („Er bedeutet klar Gärtnerei”),6 Vámos ugyanakkor ennél többet is állított. Felvetette a „kertészjobbágyok” később többek által átvett, és annak ellenére szívósnak bizonyuló elméletét, hogy a szerző az állításait bizonyítékokkal nem támasztotta alá: „kertészjobbágyok voltak és ők biztosították a várőrség élelmezését”.7 Vagyis szerinte a gartaiak mezőgazdasági foglalkozásból éltek, és csak annyiban játszottak katonai szerepet, hogy termelőtevékenységük az őrséget látta el élelmiszerrel. írásában kifejtetlen érvelés keretében etnikai, német és szláv karaktert adott Gartának: „Ezek a gartai kertészjobbágyok németek és horvátok voltak, és csak elvétve került közéjük magyar jobbágy.”8 A probléma Vámos és követői elgondolásaival nem csupán az, hogy egy mesterségesen kreált terminusból, a „kertészjobbágy” önállóan soha nem is létező társadalmi kategóriájából vontak le szükségszerűen téves etimológiai—agrártörténeti következtetéseket, hanem az is, hogy a Garta név — mint azt láthattuk az 1597. évi urbárium elemzéséből — jóval a német telepesek érkezése és a helyi kertkultúra (kiváltképpen a később szóba kerülő dohánykertészet) meghonosodása előtt már használatos volt. A 16. században nem az állítólagosán német eredetű alakot (Garten, Gartei), hanem - a későbbi névvel egybehangzóan — minden esetben a Gartha változatot használták. így aztán az időbeli aszinkronitás miatt értelemszerűen az etnikai alapú ok-okozati összefüggés sem állhatja meg a helyét. Inkább tűnik elfogadhatónak Soós Imre magyarázata, aki szerint a „későbbi németes változat (Gartei) tehát nem más, mint a magyar Garta helynév mesterséges eltorzítása”.9 A harmadik elgondolás H. Tóth Tibor nyelvész nevéhez köthető, aki szerint a név nem német, hanem szláv eredetű, nevezetesen a *grto alakból a mássalhangzó-torlódás feloldásával alakult ki, és mocsárból kiemelkedő dombos helyre, földhátra, átjáróra utalhatott.10 A névadás motivációjával kapcsolatban megemlíti, hogy ,,[e]z esetben talán a határvédelemmel kapcsolatos »őrhely, gát« stb. szerepű korábbi építményt jelölhetett”. Bár a magyarázat éppúgy katonai feladatokhoz köti az elnevezés eredetét, mint a kertészjobbágyság elmélete, ezzel a hipotézissel szemben azonban az vethető fel, hogy az 1597. évi urbárium nem magaslatot, hanem éppen 4 Winkler 1928. 22-23. 5 Ratz 1966. 498. 6 U. o. 7 Vámos 1928. 12. Az értelmezési hagyomány öröklődésére lásd: Horváth 1972. 4. Gimes 1972. 21. 8 Vámos 1929. 12. 9 Soós é. n. [1941] 196. 10 Csiszár 2001. 102. l.jegyz. 9
