Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán
Gerencsér Péter A „Muskatirossok Várossá” Az ÁLLANDÓ MAGÁNHADERŐ MEGTEREMTÉSÉNEK KÍSÉRLETE A 17. SZÁZADI GaRTÁN Bevezetés A kapuvári vártartomány - később elterjedt nevén: uradalom - birtokosa, Nádasdy (III.) Ferenc 1663-ban Kapuvár szomszédságában megalapította a Garta nevű települést, melyet alig egy évtized múlva az egykorú történeti források már a „muskétások városának” neveznek. Garta a kezdetektől fogva szervezetileg különálló közösségként létezett egészen 1923-ig, amikor is Kapuvárral egyesítették, így ma a rábaközi kisváros délkeleti részét képezi. A puszta helyen létrehozott város, vagy inkább telep megalapítása a tőle néhány kilométerre északra fekvő kapuvári vár szerepével és az állandóan készenlétben tartható földesúri magánhadsereg kialakításának igényével függ össze. Ezen sokatmondó tény dacára — egyes adatok, megállapítások rutinszerű ismételgetésén túl - a történeti kutatás eddig nem vállalkozott arra, hogy ennek a folyamatnak a kiváltó okait, társadalmi és gazdasági körülményeit beható részletességgel vizsgálja, és a lokális tanulságokat szélesebb térbeli és időbeli kontextusba illessze. Tanulmányom ennek folytán kettős célt tűzött maga elé. Egyrészt arra kíván rávilágítani, hogy a 17. századi Garta történetének egyes hadügyi, magánjogi, etnikai, agrárszociális, egyházi és gazdasági jelenségei nem tárgyalhatok egymástól különválasztva, mivel — mint igyekszem majd alátámasztani — logikájuk fogaskerékszerűen kapcsolódik egymásba. Közelebbről nézve ezeket a jelenségeket, a szerep, melyet Gartának az oszmánok elleni védekezésben szántak, a lakóinak adott kollektív kiváltságok, a német betelepítés, a termőföldek szűkössége, a lipóti abszolutizmus protestánsellenes intézkedései és a dohánykertészet nyugat-rábaközi meggyökeresedése egymás függvényében értelmezendő tényezők, melyekből a szorosan vett helytörténeti érdekeltségeken túl egy nagyobb összefüggés rajzolódik ki. Másrészt szélesebb keretet adva ezeknek a jelenségeknek, a tanulmány azt vizsgálja, hogyan ágyazódik a gartai magánhadsereg létrehozásának és állandósításának kísérlete a „hadügyi forradalom” néven elhíresült katonai átalakulás országos tendenciáiba. Ehhez a vizsgálathoz elsőként Garta nevének eredetét, illetve az ezzel kapcsolatban felmerült etimológiai elméleteket, történeti magyarázatokat kritikai megközelítés keretében tárgyalom. Ezt követően az újonnan létrehozott település alapításának gazdasági és társadalmi körülményeit az 1663. évi alapítólevél és egyúttal kiváltságlevél összefüggésében fogom górcső alá venni. A következő fejezetben a német kolónia Gartára rendelésének lehetséges okaival, szerepével és váratlan eltűnésével vetek számot, és az I. Lipót-féle abszolutista politika összefüggéseinek beemelésével néhány ezzel kapcsolatos tévhitet igyekszem eloszlatni. Ezt követően kerülhet sor arra, hogy az új lakóknak a birtokosok által adományozott nagyvonalú kiváltságait hadügyi összefüggésrendszerben értelmezhessem, aminek megítélésem szerint alapvetően geopolitikai 7