Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Galambos Krisztina: Útifűcukortól az Ágyúcsokoládéig. A Schmidl L. cukorka- és csokoládégyár rövid története
ÚTIFŰCUKORTÓL AZ ÁGYÚCSOKOLÁDÉIG cukorkatermelői között. Negyven-ötven munkást foglalkoztatott, saját szabadalma volt a burgonyacukorból készült cukorka.22 A fiatal igazgató mindig is nagy figyelmet fordított a folyamatos fejlesztésre. Célja volt, hogy gyárát korszerű gépekkel lássa el, és a munkavégzés a lehető legmagasabb színvonalon történjen. Ennek megvalósítása érdekében 1894-ben a győri kereskedelmi és iparkamara ajánlólevelével Svájcban, Németországban, Franciaországban és Olaszországban tanulmányozta a legmodernebb cukorkagyárakat.23 Munkájában Vas Balázs könyvelő, Fischer Rezső és Küster Sarolta gyakornokok, Benedek Adolf raktárnok és Fleischmann Gyula cukrász segítették.24 A gyár 1895-ben már 60 munkást foglalkoztatott és 300 tonna nyers cukrot dolgozott fel, amelyet többnyire az alföldi városokba szállítottak, sőt külföldre is jutott belőle. A nyersanyagot Vulkapordányból,25 a csomagoláshoz használt bádogdobozokat Budapestről szerezték be.26 Új termékkel jelentkeztek, mint például a Millenniumi cukorkával, amelynek védjegyét 1895. december 4-én a győri kereskedelmi és iparkamaránál vették jegyzékbe.27 A 19. század második felében alapított nagyobb cukorka- és csokoládégyárakról készült 1895-ös kimutatásból kiderül, hogy a Schmidl L. gyár országos szinten a Weisz-féle után a második legtöbb alkalmazottat foglalkoztatta, míg teljesítményét tekintve az első helyen állt.28 Gyár Munkaerő-létszám Lóerő Etzinger Lajos (Bp.) 50 özv. Stühmer Frigyesné (Bp.) 50 10 Thiess és Seidel (Brassó) 23 Deutsch és Pollák (Miskolc) 24 Drucker és Roth (Bp.) 30 Strausz és társa (Pécs) 20 6 Schmidl L. (Győrsziget) 60 46 Weisz József E. L. (Sopron) 88 15 A gyárrá fejlődött édességkészítő műhelyekben nélkülözhetetlenek voltak azok a szakemberek, akik a fejlesztések, új termékek, technológiák létrehozásában vagy általánosan a működtetésben szerepet vállaltak.29 A Schmidl L. gyár olcsó munkaerőt kapott Sziget községből és Győrből, kezdetben azonban a szakmunkásait Ausztriából és Csehországból kellett áttelepíte-22 Borovszky 1910. 131. 23 Győri iparos külföldön. Győri Hírlap 15. évf. 55. sz. (1894. június 10.) 5. 24 Szakái20W. 47. 25 Burgenlandi mezőváros, Trianonig Sopron vármegye része, ma Wulkaprodersdorf. 26 GyKI 1896. 165. 27 Központi Értesítőn, évf. 35. sz. (1896. július 2.) 679. 28 Matlekovits 1898. 186. 29 Borsody 1995. 158. 77
