Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Galambos Krisztina: Útifűcukortól az Ágyúcsokoládéig. A Schmidl L. cukorka- és csokoládégyár rövid története
GALAMBOS KRISZTINA társadalmi szerepet nem vállaltak. A Gyár utca 20. szám alatti házban laktak. Schmidl Lázár 1897 decemberében halt meg, élete 72. évében.13 Schmidl Lázárnét 1900. november 6-án temették el a győrszigeti izraelita temetőben. A gyár a fennállása alatt mindvégig megőrizte a Schmidl L. nevet, a termékeket továbbra is így hirdették. Az új tulajdonos, Schmidl H. János kellő agilitással vette át a vállalat vezetését. A Schmidl L. gyár 1889-ben részt vett a győri iparkiállításon — ahol termékeiket díszoklevéllel jutalmazták -, amelynek célja a helyi iparosok elismerése és biztatása volt.14 Az 1880-as évek végén kibérelte a Rupprecht-féle soproni kandírozottcukor-gyárat.15 Rupprecht János a gyár védjegyét 1890 és 1893 között Schmidl Henrik Jánosra Íratta.16 A Soproni Törvényszék 1890-ben a soproni gyárat, mint a Schmidl L. gyár fióktelepét jegyezte be.17 A fióktelep 1894-ig működött.18 A gyártulajdonos 1892. augusztus 14-én feleségül vette Buchwald Szidóniát, aki húsz éven át választmányi tagja, alelnöknője, majd elnöknője volt a Győri Izraelita Jótékony Nőegyletnek. A Csecsemő Védegyletnek is alelnöke, majd elnöke lett, illetve számos győri jótékony egyesület tagja, tisztségviselője volt. Nemeslelkű cselekedeteiért 1915-ben a zsinagóga márvány táblájára vésték a nevét.19 Három lányuk született: Ilona (1911-től dr. Gusztáv Béláné), Margit (Stein Zsigmondné) és Gizella (1923-tól Vajda Vilmosné).20 A cég évről évre bővítette árukínálatát, újabb terméktípusokkal jelentkezett, ezért egyik épület a másik után emelkedett a gyár területén. Tágas munkatermekben, korszerű gépekkel egyre több és jobb minőségű árut állítottak elő. Európában a 19. század végén már alkalmaztak cukorkakészítő-gépeket, de Magyarországon használatuk még nem volt jellemző; a cukorkakészítők nyílt tüzű főzőtűzhelyen, üstben főzték a cukormasszát. A technológiában a vákuumfőzés bevezetése jelentett mérföldkövet. Az Angliában már ismert módszer a századfordulón kezdett elterjedni a Monarchiában, amellyel szebb és tartósabb cukorkákat tudtak gyártani. A kereskedők szívesen vásárolták, mert a raktárakban sokáig eltartható terméket magasabb áron tudták eladni. Magyarországon elsőként a Schmidl L. gyár vezette be a vákuumfőzést a cukorkakészítésben, miután 1893-ban gőzüzeműre alakították át a gyárat, és megkezdték a selyemcukorka gyártását.21 A gyár az indulásakor cukorkákat állított elő, de a 19. század végére már csokoládét is készítettek. A cég üzletvezetője ekkor Schmidl H. János sógora, Árpás Ignác volt, aki 1895- ben saját cukorkagyárat alapított Győrszigetben. Az Árpás-féle üzemben főként különféle gyümölcscukrot készítettek. A gyárat 1905-ben teljesen felújították, gőzüzemre rendezték be és modern gépekkel szerelték fel. A két háború között meghatározó szerepet töltött be az ország 13 Halálozások. Győri Hírlap 41. évf. 294. sz. (1897. december 28.) 2. 14 Akiállítás. Győri Közlöny 33. évf. 96. sz. (1889. augusztus 15.) 2. 15 Vörös 1971. 337. A tanulmányban tévesen szerepel az alapító Schmidl Lázár neve (Schmidl István), ennek oka lehet, hogy a névvel többnyire rövidítve (Schmidl L.) találkozhatunk a dokumentumokban, de a vezetéknév is többféleképpen olvasható, például Schmiedl, Schmidt és Schmidl J. változatban. 16 Központi Értesítő 24. évf. 21. sz. (1899. március 9.) 301. 17 Központi Értesítő 15. évf. 74. sz. (1890. augusztus 31.) 940. 18 Központi Értesítő 19. évf. 61. sz. (1894. július 29.) 1262. 19 Palatinus—Halász 1931. 208. 20 Stein Zsigmond, Gusztáv Béla és Vajda Vilmos is a gyár igazgatósági tagja volt az 1920-as évek végétől. Hármuk közül Stein Zsigmond kapcsolódott be leginkább a cégvezetésbe. 21 Borsody 1995. 99-100. 76
