Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Vajk Borbála: „Ki hamar ád, kétszer ád!” A győriek összefogása az 1838-as nagy dunai árvíz károsultjainak megsegítésére
VAJK BORBÁLA tást 1838. március 13-án és az azt követő napokban Pesten, Budán, a Dunakanyar településein, sőt a Duna egész magyarországi szakaszán; s ez váltotta ki a jelen tanulmány témáját adó összefogást. Az ÁRVÍZ PUSZTÍTÁSA „Pest-Buda eddigi legnagyobb ismert természeti katasztrófája” a reformkor történetének egy viszonylag jól feldolgozott témája, nagy mennyiségű szakirodalommal.9 Már az árvíz centenáriumára jelentek meg ezzel kapcsolatos publikációk, majd a 150 éves évforduló alkalmával is vaskos kötetet adtak ki.10 Célom tehát nem az 1838-as nagy árvíz történetének újbóli feldolgozása, hanem mikrotörténetként annak bemutatása, hogy a tragédia híre több más város lakóihoz hasonlóan a győrieket is összefogásra sarkallta, mely leginkább a különféle módokon megvalósuló adománygyűjtésben manifesztálódott. A korabeli hírlapok alapján összeállított árvízi krónikából kiderül, hogy a márciusi áradás előjelei már januárban jelentkeztek. Ekkor a jeges Duna elöntötte Buda alacsonyan fekvő részeit, de néhány nap alatt visszahúzódott.11 Március elején ismét áradni kezdett a folyó, Buda mélyen elterülő utcáit újra elborította a víz.12 13-án este a Duna a Német Színház közelében áttörte a pesti gátat, majd a váci nagytöltés is átszakadt. A következő napon keresztülszakította a soroksári töltést is, Ferencváros és Józsefváros szinte teljesen víz alá került; a Belvárosnak, Lipótvárosnak és Terézvárosnak a nagy része szintén.13 A Duna március 15-én éjjel tetőzött rekord magasságon (929 cm), és 18-ára húzódott vissza a folyó eredeti medrébe.14 Az első hivatalos jelentés 151 főre tette az áldozatok számát, név szerinti kimutatás azonban 123 főről készült. Schöpf-Merei Ágoston,15 aki a közvetett halálokokat is figyelembe vette, egykorú munkájában 400—500 áldozattal számolt.16 Pesten 2281 ház dőlt össze, Budán 204, Óbudán 419, Esztergomban pedig 653.17 A pusztítás legnagyobb mértékben tehát Pest városát áradtak a folyók, hanem a 19. század második felében előfordult kiöntés január elején vagy éppen szeptemberben. 9 Faragó 1988a 5- A kötetben bőséges szakirodalommal és forrásfelsorolással. 10 Pest-budai árvíz 1838. Szerk.: Faragó Tamás. (Fejezetek Budapest Múltjából 5.) Budapest, 1988. 11 SánthánéAntal-Fodor 1988. 379. 12 A Pressburger Zeitung március 16-i számából kiderül, hogy a Duna március 5-én lépett ki újra a medréből és kezdte elönteni Buda alacsonyan fekvő részeit. Pressburger Zeitung No. 22. (16. März 1838.) 2. A március 13-i számában beszámol arról, hogy Buda néhány utcáját elöntötte az ár, és Pest parthoz közeli részeit fenyegeti, ezért a városvezetés elővigyázatosságból a part mentén védőgátakat emeltet. Pressburger Zeitungba. 21. (13. März 1838.) 1. 13 Sántháné Antal—Fodor 1988. 381-382. 14 Sántháné Antal—Fodor 1988. 383-384. 15 Schöpf-Merei Ágoston orvos, a magyar gyermekgyógyászat megalapítója Győrben, a mai Rákóczi Ferenc utcában látta meg a napvilágot 1804-ben. 16 Faragó 1988b. 20-21. 17 Faragó 1988b. 46. 5. tábla. Az 1838. március 31-i nyomtatvány adatai: Esztergomban 853 ház közül 614 ház dőlt össze, Budán 204, 262 pedig megsérült. Pesten 2281 ház omlott össze, 827 pedig tetemesen megrongálódott. GyMJVL Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai. A város magánokiratai 1743—1848. IV. A. 1056. dd. 22. doboz (d.) 2649. irat (i.). A pesti 2281 lerombolt házat és a 827 megrongálódottat a Pressburger Zeitung is hozza (városrészekre lebontott kimutatással). No. 26. (30. März 1838.) 1. Az esztergomi adatok szerepelnek: Pressburger Zeitung No. 27. (3. April 1838.) 2. Budán 262 ház megrongálódott, 204 ház pedig összedőlt. Óbudán egészen összeomlott 397 ház, nagyobb része rongálódott 146 háznak. PressburgerZeitungNo. 27. (3. April 1838.) 1. 56
