Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Vajk Borbála: „Ki hamar ád, kétszer ád!” A győriek összefogása az 1838-as nagy dunai árvíz károsultjainak megsegítésére
■KI HAMARÁD, KÉTSZERÁD” sújtotta, a károk kétharmada innen került ki. Nagyjából 11 százalék volt Buda és Esztergom vesztesége, kb. 22 százalék pedig a vidéki városokat és falvakat érintette.18 A SEGÉLYEZÉS BEINDULÁSA Az árvíz második napján, március 14-én a nádor kinevezte királyi biztossá Lónyay Jánost, Bihar megye főispánhelyettesét, hogy az árvízzel kapcsolatos hatósági intézkedéseket végrehajtsa. Feladatai közé tartozott az élelmiszersegélyek megszervezése;19 a befolyt adományok elosztását külön választmány intézte.20 Ezzel egy időben Pest vármegye kisgyűlése is összeült és határozott a legfontosabb tennivalókról. Másnap körleveleket küldtek ki olyan helységekbe, amelyek nem szenvedtek árvízkárt, hogy a bajba jutottakon élelemmel segítsenek.21 Az adakozás már március 14-én megindult. Aznap Soroksár kapott nagyobb mennyiségű kenyeret, zsírt, szalonnát és húst; illetve a ráckevei, szigetszentmiklósi, promontori károsultak is élelemhez jutottak. A következő napokban elkezdett Pestre áramlani a nagy mennyiségű élelmiszersegély. A rászorulók március 18-án kapták meg Nagykőrös, Cegléd, Alberti és Kecskemét adományait. Fejér vármegye „nagy számú szekér kenyeret, lisztet, főzelékfélét küldött a Pest környéki károsultaknak”.22 Az élelmiszerek folyamatosan érkeztek, és az azonnal felhasználandókból olyan nagy mennyiség gyűlt össze, hogy március 21-én Dubraviczky Simon Pest- Pilis-Solt vármegyei alispán a községeket már az élelmiszerek küldésének leállítására kérte, és a továbbiakban inkább a pénzadományt preferálta. Emiatt sok adományozó a felajánlott élelem eladásából származó pénzt küldte a bajbajutottaknak; az egri főkáptalan például száz pozsonyi mérő búza árát ajánlotta fel.23 A károk mintegy kétharmadát elszenvedő Pest a felajánlott segélyek 83 százalékát kapta. Ebben szerepet játszhatott az, hogy ezek egy részét kifejezetten Pest és Buda részére küldték, másrészt valószínű, hogy mivel a segélyosztó választmány Pesten székelt, jobban tudta az elosztásnál az érdekeit képviselni, mint a vidékiek. Faragó Tamás munkájában érdekességként kiemelte, hogy „a pénzbeli segély több, mint fele az osztrák tartományokból érkezett, a Magyarországból származó összeg nem érte el az egyharmadot sem”. Bécs városa egyedül nagyobb segélyt küldött Pestnek és Budának, mint az összes magyarországi vármegye és város együttvéve.24 A GYŰJTÉS MEGKEZDÉSE GYŐRBEN Mivel Győr a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca összefolyásánál fekszik, lakói az évszázadok alatt gyakran megtapasztalták az árvizek pusztító hatását. A 19. század elején 1809-ben, 18 A segélyosztó választmány 1839. május 1-jei jelentésében az összeírt károkról, a pusztítások pénzbeli értékéről tájékoztatott. Faragó 1988b. 22. 19 SánthánéAntal—Fodor 1988. 383-384. 20 Faragó 1988b. 33, 35. 21 Patkó>téKéringer 1988. 247-248. 22 Patkómé Kéringer 1988. 248. 23 Patkómé Kéringer 1988. 249. 24 Faragó 1988b. 33-34. 57
