Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Horváth József: Egy győri nemespolgár otthona, életmódja és könyves műveltsége a 18. század közepén. Semberger Károly hagyatékáról
Horváth József Egy győri nemespolgár otthona, életmódja és könyves MŰVELTSÉGE A 18. SZÁZAD KÖZEPÉN Semberger Károly hagyatékáról A hagyatéki leltárak forrásértékére számos kutató felhívta már a figyelmet; a téma kutatástörténetének áttekintését mellőzve legyen elegendő csupán Benda Gyula keszthelyi, Kocsis Gyula ceglédi, Granasztói Péter kiskunhalasi, valamint Kemecsi Lajos tatai, tata-tóvárosi, illetve gyöngyösi kutatásainak publikált eredményeire utalnom.1 Győrből viszont sokkal szerényebb eredményekről számolhatunk be — annak ellenére, hogy Sörös Pongrác már 1899- ben publikált fél tucatnyi, 17. század közepén keletkezett győri inventáriumot.2 Az utóbbi évtizedekben Perger Gyula egy győri mézesbábos család hagyatékát dolgozta fel;3 míg magam egy vízbefúlt újvárosi személy, Molnár János hátrahagyott javainak leltárát közöltem és elemeztem.4 Jelen tanulmányomban egy olyan hagyatéki irategyüttesről szeretnék szólni, mely nem a városi levéltár hagyatéki leltárai között maradt fenn, hanem Győr vármegye levéltárában, az Árvaügyi iratok (Acta Orphanalia) között. Ebbe a levéltári egységbe olyan családok hagyatéki iratai kerültek, melyekben az elhalt családfő kiskorú árvát vagy árvákat hagyott hátra. Mivel ők nem vehették még át természetben az örökségüket, arról részletes és pontos leltárt kellett felvenni, hogy nagykorúságuk elérése után mindenről el tudjon számolni nekik az e feladattal megbízott tutor. A későbbiekben szintén rögzíteni kellett a vagyon mozgását: mennyibe került az árvák ellátása, nevelése, taníttatása, illetve mennyivel gyarapodott vagyonuk a bérbe adott ingatlanok, vagy éppen a kamatra kiadott pénzük után. így ezen iratokból sok apró részletet megtudhatunk az érintett családtagok mindennapi életéről is.5 Semberger Károly hátrahagyott javainak leltárát 1764-ben vették fel; az iratcsomóban található 26 dokumentum közül az utolsót 1771-ben vetették papírra.6 Az 1764. szeptember 17-én záradékolt inventárium7 mellett különösen értékes szempontunkból az az összesített kimutatás, melyet az özvegyen maradt édesanya készíttetett az árváival kapcsolatos kiadásokról, 1 Ld. erről: Horváth 2018a. 77-78., 90-92. 2 Sörös 1899. 3 Perger 2002. 4 Horváth 2018a. 85-90. 5 A forrástípusról és az Acta Orphanalia forrásértékéről részletesebben ld.: Horváth 2018b., illetve Horváth 2018c. 6 Semberger Károly hagyatéki iratainak lelőhelye: MNL GyMSM GyL Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai Archivum Vetus Acta Orphanalia Jelzete: IV. A. lg. Lad. 3. Fase. 21. 7 MNL GyMSM GyL Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai Archivum Vetus Acta Orphanalia IV. A. lg.Lad. 3. Fase. 21. 3. sz. irat, külső címzés nélkül. 33