Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Horváth József: Egy győri nemespolgár otthona, életmódja és könyves műveltsége a 18. század közepén. Semberger Károly hagyatékáról
HORVÁTH JÓZSEF illetve az őket illető bevételekről, 1764 októberétől 1771. szeptember 30-ig vezetve azokat.8 A további két tucatnyi kisebb irat döntő többsége költségekről kiállított számla, illetve az azokon szereplő összeg kifizetését igazoló átvételi elismervény - ezek egyértelműen az összesítésben feltüntetett adatok alátámasztására szolgálnak. így főként a két terjedelmesebb irat tartalmát hasznosíthatom az alábbiakban; ezek alapján igyekszem felvázolni egy Győrött élő, a városban házat bíró nemes személy életmódját, otthonát, annak berendezését, valamint - a tulajdonában lévő könyvek elemzésével — műveltségét. Felmerülhet a Tisztelt Olvasóban a kérdés: miért éppen Semberger Károly hagyatékát veszem vizsgálat alá? Az említett Acta Orphanalia levéltári egységben mintegy másfélezer hagyatéki irategyüttes maradt fenn, közöttük több száz győri is található. Magam is vizsgáltam már például Vida László főszolgabíró könyves hagyatékát,9 miként Milkovics János pápóci prépost könyvjegyzékét is.10 Semberger Károly hagyatéka azonban több szempontból is egyedi értékkel bír. Az egyik: tudjuk, melyik házban lakott, és ez a ház ma is áll! A másik: a család történetét a 17. század elejétől követni tudjuk. Több generációja viselt vármegyei tisztségeket, és fontos szerepet töltöttek be a város életében is — ez sem sok 17—18. századi győri családról mondható el! Harmadik: a család több tagjának tanulmányaira is találhatunk adatokat - közöttük az örökhagyó Semberger Károlyéra is. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a fennmaradt hagyatéki iratokból képet alkothatunk a család vagyoni helyzetéről, egyéb ingatlanairól, bevételeiről, miként ingó vagyonáról is, talán érthetővé válik, miért erre az irategyüttesre esett a választásom. A CSALÁD Semberger Károly családjának történetéről, annak győri tartózkodásáról a 17. század elejétől rendelkezünk — főként levéltári — adatokkal. Ezek egy részét már Lővei Pál igyekezett összegyűjteni, aki a Liszt Ferenc utca egykori háztulajdonosait vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a Liszt Ferenc utca 1. szám alatti ház 1634-től a 18. század derekáig e család tulajdonában volt.11 Aligha véletlen, hogy ez az épület már régebben felkeltette a város építéstörténetét kutatók figyelmét, hiszen arról a házról van szó, melynek bejárata fölött immár évszázadok óta olvasható a „Curia Nobilitaris Anno Domini 1565” felirat - annak bizonyítékaként, hogy egykori tulajdonosát, Alsoky László alispánt II. Miksa német-római császár és magyar király mentesítette az adó- és beszállásolási kötelezettség alól.12 így nem véletlen, hogy az épület rövid leírása szerepel minden városépítés-történeti munkában, és gyakran találkozhatunk fotójával is.13 Egyetérthetünk Lővei Pállal abban, hogy a ház birtokosaként először 1634-ben szereplő 8 MNL GyMSM GyL Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai Archivum Vetus Acta Orphanalia IV. A. lg. Lad. 3. Fase. 21. 2. sz. irat, külső címzés nélkül; belül: „Specificatiója Az gyermekeim jövedelmeinek, a mely e képpen következik”. 8 Horváth 2009. 10 Horváth 2011. 11 Lővei 1998. 51-52.; Lfívei-Nagy 2013. 308. 12 Orbánné-Galambos-Szabó 2021. 340. 13 Például: Jene; 1959. 14Jenei-Koppány 1964. 113Borbíró—Valló 1956. 115., 118. 34
