Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán
GERENCSÉR PETER Ezek a német betelepülők akkor jelentek meg, amikor Kapuvár már fiskális birtok volt, azaz a Habsburg-vezetésnek közvetlen beleszólása volt a tartomány irányításába. Már 1670 szeptemberében, a vár elkobzásakor érkeztek császári hadak Kapuvárra, amikor a Marchese Pio regimentet rendelték a városba, melynek élén Alexander Garzoni százados állt.48 Tartós elhelyezésükre utal, hogy november hónapban a sereg beszállásolására kellett biztosítania megfelelő számú kvártélyt Kövér Gábor jószágkormányzónak,49 aki november 10-én már azt jelentette a Magyar Kamarának, hogy három kvártélyházat épített.50 A gartai németek érkezése nem lehetett más, mint szervezett telepítőmunka, és hogy ezek fegyverviselők voltak, arra félreérthetetlenül utal az 1672-es urbárium, mely Gartát a „muskétások városának” nevezi. Ismeretes, hogy az Udvari Haditanács 1673 szeptemberében Kapuvárra 50 főnyi helyőrséget tervezett helyezni.51 Ezekkel állnak szoros összefüggésben a protestánsellenes 1674. évi pozsonyi vértörvényszék ítéleteit követő bebörtönzések, ugyanis az elítélt lelkészek közül hét református prédikátort Pozsonyból május végén a kapuvári tömlöcbe hurcoltak.52 A bebörtönzésekről közvetett forrásokból, de utólagosan és a protestáns mártíromság áldozatnarratívája ellenére rendkívül megbízható módon tudósító Kocsi Csergő Bálint Narratio brevis című munkájában szintén említi, hogy 1674-ben a kapuvári várban német haderő is tartózkodott.53 Amint azt egy másik tanulmányban vizsgáltam, a prédikátorok bebörtönzése és német gyalogosokkal való őriztetése a Habsburg-uralom elleni lázadástól — vagy ahogyan saját korában illették, a „rebelliótól” — való elrettentés szándékával, a „rettenet színházának” látványorientált rituáléja szerint történt.54 Fontos azonban újfent megjegyezni, hogy német fegyveresek már a Nádasdyak időszaka során jelen voltak a tartományban, ugyanis az országgyűlési panaszok szerint a babóti evangélikusokat a magyarok mellett német fegyverviselők zaklatták.55 Nem mellékes körülmény továbbá a Gartára, illetve Kapuvárra érkező német nemzetiségű harcosok kapcsán, hogy éppen 1674-től került a kapuvári birtoktest Raimondo Montecuccoli császári hadvezér, az Udvari Haditanács elnöke és győri főkapitány zálogbirtokába.56 Maga Kocsi Csergő Bálint is hivatkozott rá a gyászévtizedről és a gályarabságról írt grandiózus művében.57 Márpedig a Habsburg-udvar politikai irányvonalát jelentősen befolyásoló, keménykezű Montecuccoli — nagyrészt a kapuvári földesúr, Nádasdy részvételével zajló Wesselényi-összeesküvés miatt — a pártállásukat gyakorta változtató, fegyelmezetlen magyarokat megbízhatatlannak tartotta, így logikus, hogy a császári vezetés inkább német haderőre támaszkodott.58 Ennek lokális lecsapódása lehetett Garta esete is. Montecuccoli éppen ezekben az években, 1670-ben írta meg Della guerra col Turco in Ungheria címmel a törökellenes harcokról szóló 48 Pauler 1876. 144. Czigány 2004. 91. 49 ÖStA FHKA HKA HFU Bd. 899. Protokoll Registratur 1670. fol. 519. 50 MNL OL Litterae ad cameram exaratae, 1529-1802 (E 41) 1670. 1670. november 10. 51 Czigány 2001.293. 52 Bővebben: Gerencsér 2019b. 32—48. 53 Kocsi Csergő 1902. 102., 104. Vő.: Gerencsér 2019b. 42. 54 Gerencsér 2019b. 41. 55 Zsilinszky 1891. 198-199. 56 ÖStA FHKA HKA HFU Bd. 919. Protokoll Registratur, 1675. fol. 255. 57 Kocsi Csergő 1902. 103. 58 Nagy—Hausner 2011. 694. 727-729. 18
