Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Forrásközlések - Forrásközlések Bagi Zoltán Péter - Szovák Márton: Ruggerio Fabbarini leírása Győr 1594. évi ostromáról
BACI ZOLTÁN PÉTER - SZOVÁK MÁRTON ostrom idejére védműveinek egy része nem épült meg teljesen. Még az oszmán had megérkezése előtt a contrascarpa (ellenlejt)23 és ravelinek (pajzsgát a kurtina védelmére)24 építésével igyekeztek a védelem lehetőségeit és erejét kiszélesíteni. Mindeközben azért, hogy a Szigetközben álló keresztény sereggel folyamatos legyen az összeköttetés, a Dunai- és Vízi-kapunál hidat létesítettek.25 Az oszmán fősereg létszámáról egy pribék 1594. augusztus 20-i vallomásából értesülhetünk. Eszerint Szinán nagyvezír a Portáról mintegy 18 850 janicsárral, portai zsoldossal, dzsebedzsivel, csausszal és tüzérrel indult el. A hadjárat során ehhez a hadhoz csatlakozott nyolc beglerbég hozzávetőlegesen 51 000 főnyi sereggel, emellett 12 000 tatár, 10 000 akindzsi és 300 müteferrika is.26 Rövid kitérőnk után térjünk vissza Győr ostromának bemutatásához, amely két nagyobb részre osztható. Az első július 31-től szeptember 9-ig, azaz a Mátyás főherceg vezette keresztény had Szigetközből történt elüldözéséig tartott. Szinán nagyvezír már augusztus 2-án hozzáfogott az erősség lövetéséhez a Szentdombi-bástya irányából, majd az Új- és a Közép-bástya felől is.27 Ahogyan az Udvari Haditanács egy II. Rudolfhoz augusztus 7-én írt levelében beszámolt róla, két sáncból tíz nagy ágyúval romboltatta a védműveket.28 Eközben pedig folyamatosan igyekezett a szigetközi keresztény tábort elüldözni, hogy teljesen körülzárhassa az erősséget. Ezért augusztus 5-én 300 janicsár átkelt a Dunán és megrohanta a Schönberg regiment gyalogjai által megszállt sáncot. A keresztény zsoldosok megfutottak, és csak Giovanni de’ Medici lélekjelenléte mentette meg a helyzetet, aki Seifried von Kollonich lovas lövészeinek élére állva űzte vissza a támadókat a túlpartra. Ezzel egyidejűleg Győrtől fél mérföldnyire 5000 török és tatár lovas kelt át a Dunán. Ezt a támadást a Pálffy Miklós vezette német és magyar had verte vissza.29 Egy nappal később, augusztus 6-án a ravelint támadták meg az ostromlók és el is foglalták a sáncot, ám a keresztények kitörtek a városból és visszavették azt. Egy Győrből augusztus 9-én küldött jelentés szerint ezzel egy időben az oszmán had egy része megkísérelte újra az átkelést a Szigetközbe, ám ez az akció is sikertelen maradt.30 Mintegy tíz nappal később, augusztus 15-én Szinán nagyvezír újra megkísérelte megvetni a lábát a Szigetközben. Janicsárjai ismét a Schönberg gyalogság által megszállt sáncokra rohantak és ismét megszalasztották a német zsoldosokat. Medici és Francesco del Monte ellentámadásával azonban újra sikerült megfutamítani az Oszmán Birodalom elitgyalogságát. Eközben a tatárok is megkíséreltek felfújt bőrtömlőkbe kapaszkodva átúsztatni a Dunán, ám ismét csak Pálffyval és hadával találták magukat szembe, így ők is menekülni kényszerültek.31 Az ismételt kudarc után a nagyvezír újra az erősség ostromára koncentrált. Mivel a támadók 23 Domokos 1986. 106. 24 Domokos 1986. 108. 25 Lengyel 1959. 171.; Tóth 2000. 155. 26 ÖStA KA ÁFA 1594-9-27 27 Lengyel 1959. 173.; Ortelius 2002. 65v 28 ÖStA KA HKR-Wien Pr. Reg. Bd. 193. Föl.: 25v. No. 32. 29 Ortelius 2002. 65v 30 ÖNB Fuggerzeitung Codex (Cod.) 8967. föl.: 462r 31 Kozics 1991. 500—501.; Lengyel 1959. 173.; Ortelius 2002. 67r-v 132
