Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán
GERENCSÉR PÉTER nekült költözött a biztonságosabbnak ítélt Kapuvárra, ami idővel túlnépesedést okozott.19 A mocsarak partján elhelyezkedő város lakói még a 17. század közepén lendületet vett irtások révén sem tudtak azonban a megélhetéshez szükséges mennyiségű szántóföldeket kihasítani maguknak a határból. Ennek tudható be, hogy szántóföld helyett sokan halászóhelyet bírtak, ami szolgáltatásukban is megmutatkozott (halszállítás, ebédhallal, csíkkal és rákkal való adózás). Mind Kapuvár, mind pedig Garta lakói — mint majd a személynevek elemzésénél kitérek rá - mindannyian zselléreknek számítottak, ami plasztikusan mutatja a megélhetést nyújtó földek szűkösségét. Valószínűleg abban, hogy Nádasdy a kapuvári lakosok egy részét új helyre, Gartára telepítette le, jelentős szerepet játszott a túlnépesedés és a földínség okozta agrárszociális feszültség enyhítésének szándéka. Az áttelepítés egyik lehetséges oka tehát a művelhető szántók szűkössége lehetett. Kérdés, minek tudható be a kiváltságolás időzítése. Az adománylevél kiadásának dátuma ugyanis feltűnően egybeesik az 1663-ban az oszmánok elleni megújuló háborúk időszakával. Miután a Habsburgok fegyveres erővel beavatkoztak az Oszmán Birodalom és Erdély közötti, 1637-től 1662-ig tartó konfliktusba, 1663-ban Köprülü Mehmed nagyvezír újból napirendre tűzte Bécs meghódításának kérdését.20 A tavasszal meginduló oszmán támadás az eredeti elképzelés szerint elsősorban az ország nyugat-dunántúli területein haladt volna keresztül, Győr bevételét követően vezetett volna Bécs felé. Nem mellékes körülmény, hogy a győri erősség közvetlen szomszédságában fekvő Rábaközben voltak Nádasdy (III.) Ferenc birtokai, akinek a maradék dunántúli terület megőrzése nem pusztán magánérdekei miatt volt fontos, ekkor ugyanis közfeladatot is betöltött, országbíróként működött. Noha konkrét források ismerete híján nem bizonyítható, erős a gyanú, hogy van összefüggés a gartaiak 1663. évi privilégiuma és az Érsekújvár elestével végződő 1663. évi háború, valamint Nádasdynak Batthyány Kristóffal, a dunántúli kerületi és egyúttal Kanizsával szembeni végvidéki főkapitánnyal kialakult hadvezetési konfliktusa között.21 Elképzelhető, hogy Nádasdy a nézeteltérés folytán földesúri minőségében mentességgel igyekezett megnövelni hadra fogható magánfegyveresei számát. Tudjuk ugyanis, hogy Nádasdy ebben a kritikus honvédelmi helyzetben maga is küldött hadat szeptemberben a Vas megyei Mersevátnál elhelyezkedő táborba, ahol a dunántúli magyar seregek gyülekeztek az oszmán katonai agresszió kivédésére.22 Nem kizárt, hogy ezen a seregszemlén az általa kiállított 250 gyalogos, valamint a dunántúli vármegyék által toborzott összesen ezer főnyi gyalogság között kapuvári (pontosabban szólva: immár gartai) muskétások is szerepelhettek. A második lehetséges ok Garta megalapítására és lakóinak kiváltságolására az aktuális háborús krízisben kereshető. A kapuvári lakosok földínsége, az 1663. évi háború aktuális kényszere mellett Garta megalapításának harmadik oka a gyors mozgósíthatóság, a hadra foghatóság megkönnyítése lehetett a fegyveres kötelezettségek fejében adott privilégiumok csábító erejével. A kapuvári vár tőszomszédságában fekvő Gartáról a fegyverforgatókat könnyebben lehetett mozgósítani, mint a tartomány különböző helységeiből egy helyre rendelni az ingázókat. Emellett szólt 19 MNL OL E 156 Fase. 12. No. 42. (1597). A menekültek származására: Gerencsér 2020. 65-66. 20 Czigány 2020a. 352-357. 21 A kettejük közötti ellentétről: Pálffy 2016. 19-22. 22 Pálffy 2016. 40—41. 12
