Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán
A „MUSKATIROSSOK VÁROSSÁ’ az az érv is, hogy földrajzi távolsággal nemigen kellett számolni Kapuvár és Garta között, így a sereg összehívásának, megjelenésének ideje a fegyverviselők területi koncentrációjával radikálisan lecsökkent. Az 1584. évi urbárium leírásai szerint a szabadossá tett zsellérekből lett darabontok23 Kapuvár városán kívül kifejezetten a hadakozópénzt is fizető Ordódon, illetve Babóton laktak, mely korábban még egyértelműbben egyfajta katonai település volt, de Sziltől Bodonhelyig, [Rába-]Pordánytói [Fertő-]Szentmiklósig sok helyen, szétszórtan helyezkedtek el a hadra fogható személyek.24 Lényegét tekintve az újonnan megalapított Garta Ordódnak és Babótnak a korábbi időszakokban meghatározó feladatait vállalhatta át, míg e funkcióváltás után utóbbi két település a polgári életmód dominanciája felé mozdult el. Nádasdy (III.) Ferenc nem sokkal a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatti letartóztatása előtt, 1670. június 17-én Kapuváron egy második privilégiumlevelet is kiadott Garta lakóinak.25 Ebben ismét kollektív jogokat és kötelezettségeket fogalmazott meg, és jogi előzményként hivatkozott az ezúttal meg is erősített 1663. évi alapítólevélre. Az új diploma legfontosabb eleme, hogy az őslakosokhoz hasonlóan örökletes módon kiterjesztette a szabadságot azok körére is, akik idegen országból származtak, azaz ezek szerint a kapuváriak mellett addigra olyanok is Gartára költöztek (legalábbis tervbe vették a Gartára költözésüket), akik nem számítottak helybelinek. Nekik az évi három forint lefizetése mellett szintén fizetség nélküli egy havi őrséget kellett teljesíteniük: „az emlétett fegyveres hajdúk, akár küll Országiak, vagy akár kik s hányán legyenek, ha az Nékiek kimutatott helyen házakat épéttenek az Három Esztendőbeli Szabadtságaiknak vége szakadta után, hogy az ő házaiktul, házi kerteiktül, s egyébb házhoz tartozandótul nem többet három Forintoknál Esztendőknél adni, a kik pedig fegyver viselők egy holnapi Sírását, bér nélkül állani kötelesek legyenek”. A megújított adománylevél jogi szempontból tehát egyáltalán nem tett különbséget az őslakosok és az idegenek között, a nyelvi megkülönböztetésen túl teljesen egyenrangúként kezelte a jövevényeket. Ezen újonnan érkezettekre is érvényes volt, hogy semmilyen más földesúri szolgáltatásra nem voltak kötelezhetők. A levél egykori (de nem egykorú) magyar nyelvű fordítása nyilvánvalóvá teszi, hogy az 1663-ban muskétásoknak nevezett kapuváriak/gartaiak voltaképpen hajdúk, földesúri magánhajdúk voltak.26 Az új kiváltságlevél kibocsátása azt mutatja, hogy Gartára újabb fegyveresek költöztek be, akikre kiterjesztették a korábbi kiváltságokat. Az idegenek említése világossá teszi, hogy már a Nádasdyak korában volt törekvés „külországiak”, közelebbről nézve németek betelepítésére Gartán, és hogy ez nem maradt a puszta szándék szintjén, arra később Wolfgang Göndöcs személye kapcsán fogok visszatérni. 23 A darabontok gyalogosok voltak, akik a vár őrzését látták el. Ezenkívül azonban voltak olyan gyalogosok is, akik nem tartoztak a darabontok közé. Ez utóbbiak ugyanis mezei hadként a váron kívül is harcoltak a mezőn. A kettő közötti különbségről és szervezetükről részletesebben: Bagi 2020. 120-121. A terminológiai problémákról: Bagi 2019a. 51-52. A darabont (Trabant) név eredetéről és ennek okairól: Bagi 2019b. 193—194. 24 MNL OL E 156 Fase. 56. No. 33. pag. 78-79. 25 RMGY GB Leltározatlan, No. 1. Ennek újkori magyar fordítását közreadtam: Gerencsér 2020. 218-219. 26 Bagi 2020. 121-123. Czigány 2020. 227-231. 13
