Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)

Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán

A „MUSKATIROSSOK VÁROSSÁ

korlátozás nélkül időben is kiterjesztette és örökletessé tette, illetve a kötelezettségeket két pontra szűkítette, túllépett az úrbéri összeírásokban olvasható szokásos szabályozásokon. Ennek a szabadságnak a birtokában azonban a kapuvári muskétásoknak egész esztendőben fizetés (zsold) nélküli őrszolgálatot kellett teljesíteniük (die Wacht ohne Besoldung Jährlichen). Bár a szöveg nem pontosítja az őrszolgálat helyét, nyilvánvalóan a kapuvári várról van szó.15 A három év leteltével, azaz 1666-tól mindegyik fegyveres őr egy havi rendszerességgel a földesúr számára hadi szolgálattal tartozott, emellett azonban minden további tehertől, költségektől, robottól és szolgáltatástól mentesek lettek, örököseikkel együtt (Sie ihn allen anderen ausgaben Robathen und Dinsten so wohl ihre Erben undNachkomenden nichts davon ausgenohmeri). Vagyis a szabadságokat a dokumentum szövege világosan körülhatárolva hadügyi feladatokhoz kötötte. Ezen túlmenően a földesúr megengedte Garta új lakóinak, hogy a földjeikből és rétjeikből származó javakat illetően saját hasznukra árukereskedelemmel is foglalkozhassanak (nach ihren Gefallen thun und lassen, solche Verkaujfen, Vertauschen und damit ihren besten nutzen zu suchen, wan aber unterdessen ein oder andere durch eine fleiß etwas von Acker und Wiesen [werben]). Az okmány lehetővé tette Garta faluközössége számára azt is, hogy saját maguk közül bírót és esküdteket is válasszanak {zu richten), amely a település Kapuvártól való elszakadásában, önállósodásában jelentett döntő lépést.

Az 1663. évi első földesúri privilégiumlevél a gartai contractuális falu alapvető jogforrásává vált a későbbi századokban, de már 1680-ban is így, a földesúrral kötött szerződések csúcsán elhelyezkedő dokumentumként kezelték. Ekkor ugyanis a kapuvári tartomány birtokösszeírásának szövegébe is bekerült: „Vagion ezen Garthaiak[na]k levelek az falu épüléséről, mely költ in Anno 1663. Idvőzűlft] Nádasdi Ferencz Uram eő N[a]g[y]h[ság]a neve alatt három három forintban egy esztendőre engedvin minő házat, a ki muskatiros volt, közülük holnapi füzetisében defalcaltak [levontak].”16

Tekintettel arra, hogy Garta első telepesei az oklevél szerint kapuváriak voltak, lakói minden bizonnyal név szerint szerepelnek is a Nádasdyak összeírásaiban. Az 1663-as évhez időben legközelebb az 1660. évi két kapuvári urbárium áll, mivel azonban nem ismerjük az új honfoglalók névsorát, csak általános megfigyeléseket tehetünk. A pottendorfi diploma szerint a beköltözők korábban is fegyverforgatók voltak, de az 1660. évi második urbárium csak egyetlen kapuvári személynél jelzi külön a muskétás {muskatiros) foglalkozást, nevezetesen Rosta Péternél.17 Mindkét urbárium a 74 kapuvári helyet (modern terminussal: telket) egybehangzóan zsellérhelyként regisztrálta, ami a megművelhető föld hiányával volt összefüggésben.18 Amint arra az 1597. évi kapuvári urbárium rámutat, Győr és Pápa 1594. évi oszmán elfoglalása után az elpusztult Rábaközből, de még a Sokoróaljáról és Veszprém megyéből is számos me15 A vár és a palánk hadszervezetéről összefoglalóan: Bagi 2020. 118-124. A hajdúkról általában: Czigdny 2020. 227—231. Konkrétan a Nádasdyakhoz tartozó dunántúli várak őrségének szervezetéről: Szatlóczki 2016. 92—93. Analógiaként a szabadosokról és a kollektív városkiváltságokról Keszthely kapcsán: Végh 2007. 185-191. 218— 222. 111. Uő a muraközi katonaparaszti magánhaderőről: Végh 2017. 269.

16 MNL OL Családi levéltárak Esterházy család hercegi ágának levéltára (P 108) Repositorium 65. (Úrbéri ügyek és az uradalmak urbáriumai) Fase. 9. Az 1680. évi kapuvári urbárium, pag. 114.

1 MNL OL E 156 Fase. 12. No. 42. (1660. június 1.) pag. 880.

18 MNL OL E 156 Fase. 12. No. 42. (1660. június 1.) pag. 882. MNL OL E 156 Fase. 12. No. 42. (1660) pag. 688.

11