Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS állapotot idéztek elő — a mindennapi ügymenet mindenekelőtt ezekre reflektál. A Farkas Mátyás polgármester vezette apparátus a városi alkalmazottak (tisztviselők, napidíjasok stb.) megélhetési gondjait látta legégetőbbnek. A kötetben szereplő források száma és súlya is mutatja, hogy ez szinte állandó témája volt a közgyűléseknek. A segítségre — ami sok esetben csupán a teljes ellehetetlenülés elkerülésére lehetett elegendő — szükség is volt. Az árak folyamatos emelkedése — ami az 19l4-es értékek nyolcszorosát is elérték — leginkább a tisztviselői réteget sújtotta. Az ő jövedelmük csupán 1,83 százalékos növekedést mutat a háború első évéhez képest, míg a magántisztviselők esetében ez az arány 2,82 százalékot ért el. A háború előtti szinthez viszonyítva a köztisztviselői reálbérek 67 százalékkal estek vissza, míg a munkásoké „csak” 47 százalékkal. A fokozódó bérfeszültség már a háború első felében nyilvánvalóvá vált, Barcza Dezső ügyvéd, a törvényhatósági bizottság tagja 1915-ben rámutatott, hogy „ Győrött egy vagongyári lakatos, bádogos, asztalos stb. egy hét alatt többet keres, mint egy városi kis alkalmazottnak egy havi fizetése”? A I. világháború további éveiben a bérkülönbségek tovább nőttek. A kötetben e témában közreadott forrásokon kívül a város elhivatottságát jelzik, hogy a közgyűlés a háború utolsó két évében legalább tíz alkalommal * vette napirendre a bérezés kérdését, többször jelezve az illetékes minisztériumnak, hogy a városvezetés a törvényileg előírt mértéknél jobban igyekszik támogatni alkalmazottait és családjaikat — még ha ez eladósodással is jár. Visszatérő kitételként olvashatjuk, hogy „már most kimondja a közgyűlés, hogy az esetre, ha a belügyminiszter úr ez összeget meg nem terítené, azt a háztartás terhére átvállalja”.3 4 5 A törvényi előírások ugyanis az érintettek körének megszorításával (vő. napidíjasok vagy egyes fizetési osztályokhoz tartozók kihagyása, gyermekesek-egyedülállók megkülönböztetése stb.) igyekeztek enyhíteni az elszegényedést, és egyben mérsékelni az egyébként is megugró kiadásokat. Egyes csoportok kizárása viszont igazságtalannak számított, ami a morál további gyengülését eredményezte. A város vezetése élére állt a tisztviselők országos tiltakozó mozgalmának. 1916-ban, az első akciók alkalmával feliratban fordultak a miniszterelnökhöz, a pénzügyminiszterhez és a képviselőházhoz a tisztviselők helyzetének rendezése tárgyában. A kötetben közölt források 3 GYMJVL Győr thj. város ügyviteli iratai, 1166/1915. tan. 4 A kötetben csupán a témával foglalkozó közgyűlési források egy része szerepel. Lásd még GYVL IV. 1402. a. Győr thj. város tanácsának iratai, tanácsülési jegyzőkönyvek. 1917. év 17. sz.-.„Elöterjesztés a városi alkalmazottak háborús segélyének újabb megállapítása iránt”(1917. január 25.); 81. sz.: ,A városi alkalmazottak II. háborús segélye” (1917. március 31.); 99. sz.: ,A városi alkalmazottak családi pótléka” {1917.április 26.); 163. sz.: „M. kir. belügyminiszter leirata a város alkalmazottainak javadalom rendezése tárgyában” (1917. június 28.); 285. sz.: ,A m. kir. belügyminiszter 90000/917számú körrendeleté a városi alkalmazottak családi pótléka tárgyában” (1917. szeptember 27.); 316. sz.: „Belügyminiszter leirata a város alkalmazottainak megismételt háborús segitségéről” (1917. október 25.); GYVL IV. 1402. a. Győr thj. város tanácsának iratai, tanácsülési jegyzőkönyvek. 1918. év 30. sz.: A városi alkalmazottak 1917/18 évi háborús segélye. (1918. január 31.); 124. sz.: „A rendőr és tüzoltólegénység, továbbá a szolgák és más hasonló alkalmazottak részére háborús segély utalása” (1918. április 18.); 247. sz.: „M. kir. belügyminiszter 76300/1918 számú leirata a városi alkalmazottak ruhasegély engedélyezéséről” (1918. július 25.); 252. sz.: „A város polgármesterének előterjesztése a hosszú szolgálattal biró városi tisztviselők, segéd-kezelöszemélyzeti tagok részére pótlék megállapítása iránt” {1918. július 25.). 5 Vö. például 20. számú forrás. A rendszeres megjegyzés gyakran visszatér a forrásokban, mintegy demonstratívan jelezve a központi irányítás felé a város elkötelezettségét. 10
