Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Tartalomjegyzék
GYŐR AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTOLSÓ KÉT EVÉBEN között olvasható például Farkas Mátyás polgármester Tisza István miniszterelnöknek címzett 1917. március 31-én kelt levele, mely ismét határozottan kéri a bérek, és így a megbecsülés növelését: „ezt a megoldást kérjük és várjuk Nagyméltóságod közmondásos erős kezétől”6. A polgármester következetes kiállása a hasonló helyzetben lévő törvényhatóságok körében népszerűséget szerzett, miután a tisztviselők körében ismertté vált a győri városvezetés határozott álláspontja. A városban meghatározó és bővülő számban jelen lévő üzemi munkásság — bár életszínvonaluk ugyancsak romlott — jövedelme nagyobb arányban nőtt, mint a tisztviselőké. Jelentőségük a haditermelés szempontjából megkérdőjelezhetetlen volt. Győrött két kiemelkedő üzem termelt, a Magyar Ágyúgyár Rt. és a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt., csak ezek összesen 8-9 ezer főt foglalkoztattak, rajtuk kívül további húsz üzem működött a városban. A két elsőrendű hadiüzem dolgozóit katonai szolgálatban állónak tekintették, így sztrájkot, bérharcot — elvben — nem folytathattak. A háború utolsó két évében a munkások hangja és szervezettsége így is számottevően erősödött. Ehhez a bérharcok mellett hozzájárult a munkásság szerkezeti átalakulása, koncentrációja. A háború előtthöz képest a kisipar jelentősége csökkent - főként a katonai behívások miatt —, míg a nehézipari ágazatokban nőtt a dolgozók létszáma.7 8 így volt ez Győrött is, mely ekkor a vidéki városok között előkelő helyet foglalt el a munkásság létszámát tekintve. Mint a közreadott forrásokból kiolvasható, a város vezetése és a hatóság - Tisza István kormányának politikájával összhangban — gyanakodva figyelte szerveződésüket. Jelzésértékű, hogy Angyal Armand főkapitány lekezelő hangnemben a Szociáldemokraták létezését is megkérdőjelezi: „tisztelettel kérem értesíteni szíveskedjék, van-e nagyságodnak [ti. polgármester] ily győri pártszervezetről tudomása, illetve be van-e jelentve, ki az elnöke, hány tagja van, a vezetők is be vannak-e jelentve és hol van a hivatalos helyiségük?”.* Megjegyzése utal a munkások szerveződésével szembeni eljárásmód bizonytalanságaira, ugyan alt kor cinikus is, hiszen a szociáldemokraták tevékenysége nyilvánvalóan nem volt ismeretlen a hatóság előtt. A bizonytalansága abból fakadt, hogy a haditermelés fenntartása érdekében a hatóságok tartózkodtak a kemény fellépéstől, így gyakran saját rendszabályaikat sem merték alkalmazni.9 A feszültségek ellenére a munkások képviselői a város és az üzemek vezetésébe véleményezési joggal bizonyos mértékű betekintést nyerhettek, a velük szemben mutatott szigor pedig összességében enyhült. Rendezvényeiket hol betiltották, hol engedélyezték. 1917-ben a háborús években első alkalommal ünnepelhették meg május elsejét, Kiskúton. 1917-ben és 1918-ban már rendszeresek voltak a sztrájkok és nagygyűlések. A legnagyobb demonstráció az alsó-ausztriai sztrájkhullám nyomán szerveződött 1918. január közepén.10 Január 19-én — a kifejezett tiltás ellenére — közel 15 ezer főnyi tömeg tüntetett a Városháza előtt. A tiltakozások 1918. első felében már nem kizárólag a bére6 16. számú forrás 7 Völgyesi 2016.81. 8 10. számú forrás 9 Völgyesi 2016. 112. 10 Völgyesi 2016. 112 11
