Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)

Tanulmányok - Szatlóczki Gábor: A polgár, a zsellér és a jobbágy. Adalékok a győri polgárság középkori adattárához

A POLGÁR, A ZSELLÉR ÉS A JOBBÁGY

4 bíróságból állt, amelyből az egyik két velài (Bánfalva és Martonfalva) villicatusa. volt, míg Újudvar és Zsigárd villicatusa. egyetlen bíróságot, egyházközösséget, továbbá külön ispánságot alkotott. Következésképpen, ha egy ispánság tartományán belül több velài és bíróság, valamint plébánia és leányegyház is létezett, annak hátterében legtöbbször a közösségek és az egyházaik közötti évszázados, sokszor a megtelepülés idejéből eredő filiális viszony állhatott, mint az alsólendvai uraság nagy területű, Kerka innenső és túlsó ispánságai esetében.64

Az egyes polgári közösségekben ugyanis, a Szent Ágoston-i elvek nyomán, a kétféle civitas a világi és egyházi birodalom képében, egyszerre és elválaszthatatlanul volt jelen.65 Az ispán, mintegy comes parochialis, a plébániai egyházközösség polgárainak világi bírájaként működött, függetlenül attól, hogy a civitas egyetlen faluból vagy városból, esetleg több település összességéből állt-e. Ily módon az ispánok az őket képviselő bírákkal közösen ítélkeztek (kántortörvény) a polgárok felett, ők szolgáltattak törvényt a panaszos vidékieknek, továbbá képviselték és védték a polgáraikat, ha az ispánságon kívül, más joghatósága alatt támadt perük.66 Az egyházközösség anyaegyháza élén álló plébános pedig ellátta valamennyi polgár lelki gondozását, míg leányegyházak vagy kápolnák esetén felügyelte azok mindennapi működését. Az a közösség azonban, amely önálló plébániai jogú egyházközösséggel rendelkezett, illetve kiváltsága révén maga választhatta meg a plébánosát és a bíráját, továbbá a saját polgárai felett ispán nélkül maga ítélkezett, az a bírói immunitása okán,67 egyúttal önmaga ispánságot, avagy civitast képezett, mint Sártisztség alá tartoztak valamely szomszédos ispánsággal. Hegyfóldi ispánság. Becsehely (Keresztelő Szent János), Szegede, Geréce (Nagyboldogasszony), Gyánóc, Perencse, Bikalja, Cinegédfölde, Kislagd, Básfalva, Csornoha, csákányi ispánság. Csákány, Venéce (Mindszent), Tői (Szent Bertalan). Továbbá egymagában Kanizsa városa (Szent Margit), amely ispáni immunitással bírt és 1321-ből civitas említése is ismert. DL 2053. 1566. március 22-én (kántorböjt hete) a kanizsai kántortörvényen egy csurgói polgár keresete ügyében a meghívott vármegyei tisztviselőkön és környékbeli nemeseken kívül csak Kosa István kanizsai bíró és három esküdtje ítélkezett. Kanizsai Orsolya képében senki nem volt jelen. MNL OL E 185 17. tétel Kanizsa nr.

61., Az ispánságokra lásd 1493-as urbárium DL 36997., 1530-as urbárium MNL OL E 156 a. fase. 27. nr. 55., 1564-es urbárium MNL OL E 156 a. fase. 27. nr. 56.; 1584-es urbárium MNL OL E 156 a. fase. 84. nr. 44. Szatlóczki 2016. 175. Vándor 1994. 244—248., Lásd még a Batthyányak németül sáfárságnak nevezett ispánságait és az alsólendvai uraság ispánságait, melyek mindegyike az egyházi és világi közösségek rendszerén alapult, de azokat részben etnikai és területi alapon szervezték meg. Mindkettőben voltak olyan civitasoV (pl. Szemenye és Körmend), melyek kiváltságaik révén önálló „ispánságnak” számítottak. DL

37006., Bán 1977. 24-71. A civitasoV. egyházaira lásd Éder 2010. 234-462.

64 A két ispánság területén a 15-16. századra számos plébánia jött létre, de a többségük kimutathatóan az alsólendvai anyaegyházból vált ki és megmaradt annak laza függésében (Nagyboldogasszony napi búcsú alkalmával az anyaegyháznak fizetett cenzus). DL 37006.

65 Óbis 2014. 71-72. Fontos azonban megjegyezni, hogy a 15. századra már egyértelműen elkülönült egymástól az egyházi és világi bíróságok joghatósága, így azok a közösségek életében is csak párhuzamosan voltak jelen.

66 Szabad ispánság hiányában a halállal büntetendő ügyekben sem az ispáni kántortörvény, sem fellebbezésként az uraság széke a vármegye nélkül nem ítélhetett. Varga 1958. 5-13. Az egri tartomány ispánjainak feladata volt a polgárok/jobbágyok ügyeinek képviselete. Sugár 1996. 132. A szepetneki ispánság kántortörvényének említése egy sarmási polgár szőlőügyében. MNL OL E 185 17. tétel Kanizsa nr. 36. 1-54. fok, 1566-ban a kanizsai törvényt is kántorböjt idején (március 22.) tartották. MNL OL E 185 17. tétel Kanizsa nr. 61.

67 A civitasoV bírói immunitása alatt az uraság képebeli ispánjának joghatósága alóli felmentést értem, ami alapesetben nem vonatkozott a súlyosabb, halállal büntetendő bűnügyekre.

21