Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Szatlóczki Gábor: A polgár, a zsellér és a jobbágy. Adalékok a győri polgárság középkori adattárához
SZATLÓCZKI GÁBOR vár, Kanizsa, Győr vagy Keszthely és Szemenye.68 Ez esetben tehát a kiváltságolt civitas maga választhatta meg az ispáni jogkört gyakorló bíráját és a plébánosát, az uraság csak a megerősítés jogával élt.69 A 15. század közepére azonban sok civitasban az ispáni és bírói jogkör ismét különvált, miszerint az ispáni birodalmat az ún. polgármester gyakorolta, akinek a közösség bírája közvetlen alárendeltje lett.70 Mint minden más tisztség esetében, a polgári közösségek ispánságait is viselhette egyszerre több személy, illetve egy személy is tarthatott több ispánságot. Amennyiben a polgárok egyházi és világi közössége túl kicsi volt, vagy annak birodalmában (possesio) más is birtokrésszel rendelkezett, a nemesek leggyakrabban közösen állítottak ispánt, bírót és egyházi elöljárót, vagy közvetlenül önmaguk gyakorolták az ispáni hatalmat.71 Nagyobb uraságok esetén azonban előfordult, hogy a kegyúri jogokat is bíró többségi részbirtokos saját ispánt állított, így a Pápa várához tartozó Vas megyei Köveskút és Acsád birtokain 68 Fügedi 1961. 58—78. A civitas két legfontosabb ismérve az önálló plébániai egyházközösség, illetve az ispáni joghatóság alóli mentesség, azaz a saját ispánság volt. Előbbire Szemenye példája a legkézenfekvőbb, a civitas plébániája ugyanis a veszprémi püspökség novai esperességéhez tartozott, mintegy nyúlványként beékelődve a zágrábi püspökség bekcsényi főesperességébe. Az alsólendvai tartomány szomszédos közösségeinek mindegyike más egyházmegyébe tartozott, így a szemenyei magányos plébánia volt. Racki 1872. 225-227., ETEV. 440. (454-462.) A keszthelyi civitas kiváltságlevelei nem maradtak fenn, de a polgárok 1398-as panaszaiból annak több elemét ismerjük. Ezek egyike volt az ispáni joghatóság alóli mentesség. Zala II. 108. (278-279.) A gyakorlatban mindez azt jelentette, hogy egy keszthelyi polgár ügyében más velálokkal ellentétben, első fokon (füstön) nem az uraság, vagy annak ispánja (a község bírájával) járt el, hanem a civitas saját bírája. Keszthely I. Lajos királytól kapott kiváltságai révén vált civitasszá, és az maradt az eladományozása után is. 1409-ben Eberhard püspök oklevelében „in civitate nostra Kezthel“ írja a polgárokat. Zala II. 151. 366. Számos olyan plébániai egyházközösséggel bíró velài is létezett, mint például a már említett Gelse oppidum, amely önmagában ispánságot alkotott, azonban a világi hatalmat a bíró felett álló urasági ispán képviselte. 69 A terminológiai kérdésekre és a megoldási javaslatokra. Ladányi 1980. 450-477., Kubinyi 2006. 51-61., Gulyás 20\A. 391M03. 70 Érszegi 1978. 176-178., Lakatos 2014. 508—509. A csepregi polgármester utasítását 1646-ból ismerjük, ekkor Nádasdi Ferenc egy lázadás miatt eltörölte a polgárok választási jogát, és maga nevezett ki polgármestert. Ennek ellenére az iratból kiderül, hogy az minden másban a régi viszonyrendszert foglalta írásba. Eszerint a városba rendelt ispán ugyan az úr képeként volt jelen, de a polgármesternek minden másban azonos hatalma volt vele: „... szinte annyi hatalma legyen az tisztartó után az egész városon, mint szintén az tisztartónak a gonoszoknak megbüntetésére. ” Más szóval a városi ügyekben egyenrangúak voltak. A bíró és az esküdtek a polgármestertől és ispántól függtek. Fontos hangsúlyozni, miként az irat is több helyütt ezt teszi, hogy a csepregi ispán az úr képében jár: „az ispánis mindenkor jelen legyen, mivelhogy az ő nagysága személyét viseli ...”MNL OL E 185 19. tétel Utasítások II. könyv 27—32. fok Az ispáni joghatóság alóli mentesség nem azt jelentette, hogy megszűnt volna az uraságtól való függés, mivel a megerősítés joga okán, a bíró vagy polgármester az ispáni birodalom alá tartozó ügyekben végső soron továbbra is úgymond az uraság képében járt el. 71 Tiszaújhely törvénye 1611. Belényesy-Horváth 1957. 323-324., Vas megye adójegyzékeiben a szabadosok mellett külön feljegyezték az ispánokat (ojficialis) is. Eszerint a megyében 1574-ben 75, 1576-ban 61, 1582-ben 54, 1588-ban 56, míg 1596-ban már csak 31 ispánságot írtak össze. AOL Porta összeírások E 158 11. kötet Vas megye 1574. 531-626., 1576. 661-778., 1582. 867-943., 1588. 949-1039., 1596. 1041-1093. fok Az összeírások egyik esetben sem nevezhetők teljesnek, valamint jelentős eltérés mutatkozik a megye nyugati és keleti fele között. Nyugaton sok kisebb, míg keleten 1-3 nagyobb iudicatusbó\ álltak az ispánságok. Akad példa több részbirtokos közös, valamint részbirtokok összességének önálló ispánságaira is. 22
