Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Szatlóczki Gábor: A polgár, a zsellér és a jobbágy. Adalékok a győri polgárság középkori adattárához
SZATLÓCZKI GÁBOR kisebb egyházközösség nélküli velálok, mint Ordó, egy szomszédos velállal, ez esetben Babóttal, közös bíróságot és egyházközösséget képeztek. így például 1564-ben a kanizsai vártartomány 35 velálja 22 bíróságba volt szervezve, lévén több olyan velài is akadt, amely részbirtokként, illetve törpefaluként nem rendelkezett saját önálló vagy filiális egyházközösséggel.59 60 Az ispánságok (comitatus) bíróságokból {judicatus) álló tartományának világi és egyházi közössége alkotta a tulajdonképpeni civitast,ba azaz a polgárok egyességét, hogy egyarányú egyházi és világi törvénnyel éljenek és egyarányú méltósággal bírják egymást.61 Akár egyetlen város, akár több falu és város közösségeiből állt is egy civitas, annak polgárai egyaránt fizették és teljesítették az uraság által az ispánjuknak átengedett cenzus- és ajándékhányadot, illetve a közös plébániai egyházuk, vagy az annak alárendelt filia\is egyházuk fenntartására vállalt adót és szolgálatot. így a fentebb említett Sopron megyei Babót, Ordó és Hidász közösen alkotta a babóti ispánságot, valamint mindnyájan a babóti plébániához tartoztak.62 Hidász, mint filiális egyház, Ordó pedig Babóttal közös plébániai egyházközösségként. A kanizsai uraság Zala megyei részén hasonlóképpen önálló ispánságokat alkottak az egy plébánia alá tartozó egyházközösségek a leányegyházaikkal egyetemben, miként a szepetneki, újudvari, újnépi, mikefalvai, hegyföldi, gelsei ispánságok és Kanizsa városa.63 Példának okáért a szepetneki ispánság 1519 körül 59 MNL OL E 156 a. fase. 27. nr. 56. 60 1327-ben a királynéi Verőce, Segesd, Lábod, (Kálmán)Csehi, Aranyos civitasokat „cum suis comitatibus, officialatibus, villis et pertinendis universis, ” említik, ami alapján pedig a felsorolt közösségek közül több - vélhetően Kálmáncsehi, Lábod és Aranyos - egy-egy ispánság, több közösségből álló civitas-í volt, míg Segesd és Verőce önálló civitas. Anjou XI. 75. (40—44). Aranyos civitasA később is megmaradt vélhetően ispánságnak, sosem lett belőle város, míg Lábod ugyan oppidum lett, de egy urasági ispán joghatósága alatt. Birtoklástörténetükre lásd Aradi 2016. 97., 112., 146., 162. Keresztúri Benedek lábodi ispánként említve. 1510. DL 101418. 61 Corpus statutorum I. Kolozsvár 1603-as rendtartása. Titulus VII. 1-2. (262-263.) A rendtartás ugyan a kolozsváriak szemszögéből fogalmazta meg a nemesség és a polgárság elválasztásának elvét, mégis alapvetően a nemesek és a közönséges szabadok (parasztok) két nagy társadalmi csoportja alapján határozta meg önmagát, mint a parasztságon belül kiváltságok közösséget. A civitas definíciója a kolozsváriak szerint: „... az benne valóknak egyességéről neveztenek civitasnak, azért hogy egy arányú törvénnyel élnének és egy arányú méltósággal bírják egymást. ” 62 Sennyei Ferenc 1552-es levelében kilenc ispánt sorolt fel a kapui tartományban, bár a sziliek egyike is az lehetett. Az 1592-es urbárium egyházi összeírása szerint 15 szentegyház volt a vártartományban, de nem mindegyik volt plébánia. A forrásokban 11 helyről ismertek ispánok: Babót, Pordán, Szil, Bogyiszló, Ikrény, Kecel, Szentmiklós, Csapod, Söjtör, Endréd, Sarród. MNL OL E 185 32. d. Sennyey Ferenc - Nádasdi Tamás nr. 158.; 1584-es urbáriumban MNL OL E 156 a. fase. 56. nr. 33. 46, 58. fi; Egy 1580-as évekre tehető szerjáró összeírásban a kapui tartomány 20 velálja 12 egységet alkotott, amelynek csoportjai egyezést mutatnak Sennyei felsorolásával. Eszerint ekkor 12 ispánság létezett. MNL OL E 185 9. tétel nr. 453., 1592-ben Babót, Ordó és Hidász polgárai 10 krajcárt fizettek a babóti egyház prédikátorának. MNL OL E 185 9. tétel nr. 212. 18-26. fok Kapu, mint Babót filiája Gelencsér 2019. 111. 63 Szatlóczki 2016. 175. A kanizsai uraság ispánságait a tartományok birtoklástörténetéből, illetve az urbáriumokban feljegyzett templomi búcsúnapokon fizetett ispáni cenzusok (pecsenye) adataiból lehet rekonstruálni. Eszerint a szepetneki ispánság. Szepetnek (Kisboldogasszony), Almaszeg, Bánfalva, Mártonfalva, Sarmás (filia, Nagyboldogasszony), újudvari ispánság. Újudvar (Szent Péter és Pál), Zsigárd, újnépi ispánság. Pamlin (Szent Márton), Üjnép, gelsei ispánság. Gelse (Szent Lukács), mikefalvai ispánság. Szentgyörgy (Szent György), Mikefalva velálokból állt. További kettő ispánság különíthető el, amelyek vélhetően tartósan egy 20
