Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)

Tanulmányok - Szatlóczki Gábor: A polgár, a zsellér és a jobbágy. Adalékok a győri polgárság középkori adattárához

A POLGÁR, A ZSELLÉR ÉS A JOBBÁGY

egyedül, vagy más velálokkal és villicatusokkal közösen, immáron iudicatusokba szerveződtek, amelyek élére az uraságok a falunagyok fölé az ispáni birodalmat helyben képviselő bírókat {iudex) neveztek ki. A 14. század közepén még nem egyszer előfordult az is, hogy a bírókat egyszerűen csak az ispánok helyett állított tiszttartónak, másként viceispánnak (viceofficialis) írták.54 Jóllehet még a 14—15. század fordulóján is általános lehetett, hogy egy bíróságban külön villicusn volt a velálnak és külön bírája az ott jobbágyként szolgáló polgárainak, de a két tisztség fokozatos összeolvadását jelzi, hogy a velálok elöljáróit gyakran már bíró, avagy falunagy {villicus seu iudex) megnevezéssel illették.55 Az alsólendvai és lenti tartományokban 1389-re saját bírája és önálló egyházközössége volt az alsólendvai, lenti, dobronaki és szemenyei mdfóroknak, amelyekben azonban villicusok is voltak, míg a többi 34 velài és villicatus élén még falunagyok álltak.56 Az ispáni hatalmat képviselő bírók tehát nem egyszerre jelentek meg, hanem kezdetben csak a nagyobb világi és egyházi közösségek váltak iudicatusokká, majd fokozatosan minden önálló egyházközösséggé váló velài is.57 A villicatusokbúi velálok önállósodása, illetve összeolvadása azonban hosszú évszázados folyamatként ment végbe, így még a 16-17. században is előfordult, hogy a kisebb velálok akkor már pusztán csak iudicatusokn&k nevezett villicatusokba. szerveződve alkottak közösen önálló vagy filiális egyházközösséget és világi bíróságot.58

A nagyobb uraságok, avagy a közönséges vártartományok több kisebb ispánságból, a villák feletti possessiok összességéből, a tisztességet eltartó, tulajdonképpeni ispáni tartományokból álltak, amelyek élén az úr képebeli ispánja {officialis, tiszttartó, sáfár) tartotta az uraság bírói birodalmát. Az ispánságokat eredendően a birodalom szokásjogi elvén a polgárok egy-egy világi és egyházi közössége feletti uralomként szervezték meg, amelyek a 15—16. században akár több kisebb-nagyobb faluból és városból, illetve közös, avagy külön bíróságaikból {iudicatus), illetve azok veláljaiból és villicatusaxból is állhatták. A

54 A perjámosi jobbágyok bírója avagy viceofficialisic. „... iudex ipsorum iobagionum nostrorum de Pereamus vel viceofficialis, ... ’’Zichy II. 164. (239-240.), Anjou XXXI. 280. (168.)

55 Lakatos Bálint szerint a bírót nevezték villicusnak, szerinte a két kifejezés azonos tisztség eltérő időbeli elnevezése volt. Lakatos, 2014. 505-508. Hasonlóképpen értelmezte Gulyás László Szabolcs is. Gulyás 2014b. 78. Ellenben korábban Szabó István észlelte, hogy két külön tisztségről van szó, végül mégis maradt a villicus és iudex azonosságánál: „A villicus a magyar terminológiában mégis mint a falu bírója élt századokon keresztül, ... ’’Szabó 1969. 96.

56 A lenti civitasbó\ hiányzik a bíró, aminek oka vélhetően elírás vagy üresedés lehetett, Lendván pedig villicus nem volt. Egyszerre említették azonban mindkettőt Szemenye és Dobronak civitasaib&n. Zsigmondkori oklevéltár I. 940., 944., 945.

57 A villicus és a iudex tisztségeinek összeolvadásából eredeztethető az az ellentmondás, miszerint a 16. századi bíró egyszerre a közösség gondviselője (villicus szerepkör), valamint az ispán segítője. A bíró ugyanis az ispán helybeli képeként egyben az uraság tiszttartója is, aki alapesetben a bírságpénzekből és az ajándékokból egyharmad arányban részesedik. Az ispáni birodalom és jövedelem megosztásának (kétharmad/ egyharmad) az aranybullában is említett általános elvei szerint például a kanizsai uraság hegyföldi és újudvari ispánságaiban az ispáni cenzus és ajándék egyharmada az őt igazságában képviselő bírót illette. MNL OL E 156 a. Fase. 29. nr. 9., Dőry 1906. 453. Ugyanakkor a bíró, mint villicus, az uraság igazságát és a jobbágyi vagy zselléri szolgálatot nem érintő polgári ügyekben a falu füstjén önállóan járt el. Lásd az óvári tartomány 1635-ös rendtartását. Thury 1905. 572-589.

58 Alsólendva és Lenti 1676-os urbáriuma szerint, az 1524-es állapotokhoz hasonlóan számos velài alkotott egy iudicatust. MNL OL E 156 a. fase. 33. nr. 16.

19