Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Szatlóczki Gábor: A polgár, a zsellér és a jobbágy. Adalékok a győri polgárság középkori adattárához
A POLGÁR, A ZSELLÉR ÉS A JOBBÁGY lakott, azon akkoriban a Nádasdiak salétromfőző háza működött. így Odor Péter a hozzá tartozó helyföldekről tartott jobbágyságot, de Kapu városában a testvérével, Nagy Jánossal közösen egy ülést is bírt.37 Mindazonáltal Kapu városában csak jobbágyi helyföld nélküli sessiok voltak, ezért az ottani velálbeli polgárok mind zsellér módra szolgáltak. Jóllehet, Odor Péter nem volt se kapui, se babóti jobbágy. Mivel Babóton nem rendelkezett üléssel, hiszen azt a vár számára használták, nem lett belőle helybeli polgár, de szabadföldi zsellérként vagy lakosként sem számolhattak vele, lévén házzal sem bírt, ugyanis Kapuban élt. Ott viszont a velálbeli ülések után, helyföld híján senki sem tartott jobbágyi szolgálatot, így másokhoz hasonlóan Odor Péter sem fizetett például cenzust, vagy egyéb helyadót a városban. Hasonlóképpen szolgált a várhoz jobbágyként másik három kapui polgár is, Balázs pajzsgyártó Szilről, Mihály deákné Bogyoszlóról, illetve Balassi Benedek szintén Babótról.38 Mégis a kapui tartomány 1594-es majorsági rendtartásában a kaszások számának összegzésénél, a zsellérek közzé számolva, külön megemlítették a fentebbi négy jobbágyhelyes polgárt is.39 A rendtartásuk szerint tehát Odor Péter és társai ugyan jobbágyhelyesek voltak, de kapui ülésük után a zsellérek közé is beszámolták őket, és a jobbágyi mellett a városi ülésük okán a zselléri szolgálatukat is külön-külön teljesítették. Más szóval a négy kapui polgár egyszerre volt valamely falubeli jobbágyhely után jobbágy, illetve a városbeli ülése után zsellér is. Mindez jóval gyakrabban előfordult egy településen belül, így a Sopron megyei Szentmiklós városában Barbély János szabadföldi házas zsellér annak ellenére tartott egy jobbágyhelyet, hogy sem velálbeli sessioval, sem polgárjoggal nem rendelkezett. Igaz ugyan, hogy az eredetileg Vidacsics Márk kapui porkolábnak adott jobbágyhelyes ülést élte, de az arról való szolgálat és adózás terhét évi 15 forint taksa megfizetésével váltotta meg.40 Hasonlóképpen szabadföldi zsellérként bírt egy fél jobbágyhelyet 1584-ben Kovács Pál Barbacson, igaz, később sessiot szerezve polgár lett, sőt a falu bírájának is megválasztották.41 Mindezen példák szerint a jobbágyi szolgálat tartásához nemhogy a jobbágyhely szerinti velálban való polgári jogviszony nem volt alapfeltétel, de általánosságban a polgári jogállás sem. A polgárságból eredő jogok közül leggyakrabban a borárulás szerepel a forrásokban. Bort ugyanis a törvények által megszabott időszakban, csak a velálbeli ülésbirtokosok Ódor Péter bírja és ugyan ott Kapuban szolgál róla jobbágyul. ”MNL OL E 156 a. fase. 56. nr. 33. 73. Kapui polgárhelye: „Nagy, Ódor - sessio I. ”uo. 99. 37 Az 1597-es urbáriumban: „Nagy János vice porkoláb háza — I. ... lakik benne az báttya Ódor Péter" Mikó 2002. 133. 38 A négy kapui várba szolgáló jobbágyhelyes az 1584—86-os urbáriumban. MNL OL E 156. a. fase. 56. nr. 33. 37., 60., 73., 74., 39 „ Vagyon ismég ezen kílső tartománba szolgáló sellér, az kapui négy hellessellegyetemben, kik sellérrőllszolgálnak 92. ” 1594. Kapu tartománnyának minden rendbeli majorság tételének, tudni illik szántás, kaszálás, kapálás, korcsmálás, egyéb féle szerjáró és egyéb doloknak el intézéséről való regestrum. MNL OL E 148 Neoregestrata acta Fase. 977. nr. 6. 6. 40 Mikó 2002. 337., 342. Mindebből egyértelmű, hogy a jobbágyhelyet tartotta és nem köböladóval, vagy tizedfizetéssel bérelte. A taksa fizetésével ugyanis a jobbágyi szolgálatot váltotta meg. Egyébiránt az 1584-es urbárium szerint akkor a szabadföldi zsellérháza utáni zselléri szolgálatot is megváltotta, mégpedig mesterségével a várnak szolgálva. MNL OL E 156 a. fase. 56. nr. 33. 41 MNL OL E 156. a. Fase. 56. nr. 33. 14.; MNL OL E 185 9. tétel nr. 212. 36. 15
