Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Szatlóczki Gábor: A polgár, a zsellér és a jobbágy. Adalékok a győri polgárság középkori adattárához
SZATLÓCZKI GÁBOR függetlenül együttesen teljesítettek.31 A közös hadállítás folyamán a polgárok az aktuális hányad szerint előírt számú gyalogost maguk közül választották, vagy a kiválasztottak saját költségükön felfogadtak valakit maguk helyett, míg az otthonmaradók fizették a hadakozók zsoldját és távollétük idején megművelték a majorságukat. Ugyanígy jártak el a fegyveres szolgálatot megváltó hadiadó esetében is, miszerint a rovás összegét ugyan az egész jobbágyhelyek {porta) száma szerint vetették ki, de azt nem kizárólag az adóalapot képező jobbágyi majorságok gazdái, hanem a velài összes polgára, azaz az ülésbirtokos szabadosok, jobbágyok és zsellérek egymás közt arányosan elosztva fizették meg. Míg ugyanis a szegény, zsellér vagy szabados „porták” legtöbbször mentességet élveztek az adóalap alól, addig azok birtokosai már nem.32 így például az Ordó falubeli zsellér módra szolgáló polgárokra ugyan az adóalapot képező jobbágyhelyek hiányában nem róttak hadiadót, de mivel a kapui tartomány egyik ispánságaként Babóttal alkottak egy egyházi és világi közösséget - a plébániájuk is közös volt -, a babóti jobbágyhelyek után kivetett adóba éppen úgy belefizettek az ordói ülésbirtokosok, mint a babótiak.33 Miközben tehát Ordó falu a rovásadók jegyzékeiben láthatatlan maradt, addig a babóti bíróság részeként ugyanúgy gyalogost küldtek/állítottak maguk közül az aktuális hadfelkelésbe, illetve fizették a portális adót is. A portális adó tehát - bár a 16. században már a jobbágyok vagy a jobbágyhelyek száma szerint kivetett adó volt — nem a jobbágyi rendtartáson szolgálókat terhelte, hanem az Árpád-kori eredetének megfelelően minden polgár ülésének kapuját, függetlenül attól, hogy volt-e hozzá jobbágyhely, és ha volt is, akkor tartotta-e, vagy nem.34 így például amikor teljes hadfelkelést vagy adóztatást rendeltek el, a jobbágyhelyek helyett „füstönként”, más szóval ülésenként írták elő a gyalogosszámot, vagy a fizetendő adó összegét.35 Mivel azonban a jobbágyi rendtartás elsődlegesen nem az üléstől és a polgári jogviszonytól függött, hanem egy jobbágyhely tartásától, elvben bárki, bárhonnan jobbágy lehetett. Ritka, de ugyancsak nem példa nélküli az 1584-es urbáriumban feljegyzett kapui Odor Péter esete, aki a várossal szomszédos Babóton bírta egy jobbágyhelyes ülés jobbágyhelyét, de a velálbeli sessio nélkül, sőt arról történetesen nem helyben, hanem Kapuban szolgált jobbágyként.36 Ugyanakkor a szóban forgó babóti ülésen polgár nem 31 Nádasdi Tamás levele a prefektusaihoz 1552. július 25. Ólad. MNL OL E 185 24. d. Nádasdi Tamás vegyeslevelek, fogalmazványok nr. 15. Szatlóczki 2019. 30. 32 Szil városában Szabó Antal szabados: „Ez szabados uram ű nagysága levelét hozd elő, de úgy hogy mesterségével szolgállyon és továbbá az ravást, királét meg ággyá az több polgárokkal eggyüt. Az hadakozás dolgábólis nincsen szabadsága. ”MNL OL E 156 a. fase. 56. nr. 33. 33. 33 „Mindenben fizetnek és halgatnak az babótiakhoz, úgymint kövér tehén, vár élés és karácson adó fizetésben és az hadakozópénztis fizetnek.... ”MNL OL E 156 a. fase. 56. nr. 33. 78. 34 A portális adózásra lásd Juhász 1936. 497-578. A sessio és a porta fogalmára, illetve a sessio és a hányad szerinti jobbágyhely (mint belső- és külsőtelek) viszonyára lásd Solymosi 1984. 169-170. A sessio azonban csak a jobbágyhely hányadának feltüntetésével nyert jobbágyhelyes ülés értelmet, a nélkül pusztán egy polgár helye, ami a szolgálati rendtartás felől nézve akár zsellérhely is lehetett. 35 „valamenyi füst egy faluba vagyon, anyiforintot kelene róni, az kazdak az szekényel egyetembe fizetne” MNY, OL E 185 7. d. Csányi Ákos - Nádasdi Tamás nr. 104., A füstönként való hadba hívásra lásd „zzparasztságtól minden háztól egy puskást adgyanak” Tóti Lengyel Boldizsár levele Batthyány Ferencnek 1621. június 4. Pápa. MNL OL P 1314 Batthyány es. It. Missiles nr. 28777. 36 „Kocsi Ambrus pusztája — sessio I. Kin mastan az úr salétrom főző háza vagyon. Ennek földét, rétét az kapui 14
