Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Forrásközlések - Perger Gyula: Egy furcsa szerelmi história. Az utolsó győri nyilvános lefejezéshez vezető út története
EGY FURCSA SZERELMI HISTÓRIA 3 Hogy ezen szegény Rab személy, az 1 rendbeli Rab ifjan s’ szeretetén több ízben ki adott, s’ magát szabadéttani igyekezett, de az Ifjú minden utonmodon Fantsa Katának igyekezetit meg fojtani iparkodott, a mint szintén az említett Levelek bizonyságot tesznek, sőtt vallása szerint agyon lövéssel fenyegette. 4 Hogy az Asszonyi gyarlóságból, s’ az Ifjúnak többszöri ki jelentett, és majd Isten Asszonyának imádott jelentéseiből, eredett szeretetnek Tüzétül, meg vakított, el ragadtatván, s így jól lehet az asszonyi gyengeség az Emberiségen erőt vett, Justinianus állítása szerint Nihil est Junore amoris, vehementibus, még is ezen Rab Tudója ugyan, de gyilkossá maga nem volt Férjének; mivel a’ mint az orvosi visgálat sub D ad 7um erősítti, Három ütésnél több a’ meg gyilkolt Testen nem láttatott, a’ három ütést pedig az Ifjú ejtette azonn, maga el esmérése szerint. 5 Hogy ezen Rab a’ Dolgot környülállásossan ’s igazán, a’ nélkül, hogy fontos környülállások, vagy Bizonyságok vallása által nyomattatott volna, meg válván, ’s ez által Asszonyi gyarlóságbul támadott vétkét meg bánván, á jó Lelki esméretnek és Jobbulásnak bánattyának jelét adja Senecanak azon modása szerint Proxinum ad Innocentem tenet locum, peccati Confessio. 6 Hogy Férjének el vesztése által is már eléggé Büntetve légyen, és hogy neveletlen Magzattyainak nevelések és Táplálások Attyok el vesztése miatt, anyai gondosságot kívánnak. Ezeket tehát, és az Apa ’s Anya nélkül el-hagyatott szegény árvák nyomorúságos életeket, nem külömben az Emberéségnek gyarlóságát, a’ szeretetnek pedig vakságát, ’s erejét, mely nem egy szegény gyenge, és értetlen asszonyi álaton, hanem sokszor á leg erössebb ’s tanultabb Férfiakon is erőtt venni szokott Atyai Kegyességgel tekintetbe vetetni alázatossan esedezvén, ezen szegény Rab személyt a’ Tettes ítélő Törvény Székeknek Atyai és felebaráthi kegyességekben ajánlván, ügyét Ítélet alá ereszti. A Föl Peres Tiszti Ugyviselö részérül. Minden környülállások mellyek az első rendbeli Al peres oltalmára elől adattak, tsak akkor szolgálhatnának védelmére, és eszközölhetnék a kért büntetés alól való föl szabadítást, ha azoknak úgy, mint érdekelteinek, az ebül adott proba Irományokban Fundamentuma találtatna, de minek utána azoknak értelme tsak arra mutatna, hogy a Vád Levélbeli Gyilkosságra ő már annak előtte régen el tökéllette magát, hogy annak el követésére minden utón s módon törekedett, és hogy ő föl tett szándékját, nem részegségben, hanem józan elmével követte légyen el, abbeli föl tett szándékát a gyilkosság tagadásaival is nyilván bébizonyítván, valójában nem másképpen tekintetődhetik, mint nyilvánságos kegyetlen gyilkos, ki ellen az érdeklett Törvények halálos büntetést rendelnek. Ugyan azért, sem fiatalsága, sem részegsége mellyel magát soha sem mentette, és mellynek a perbeli Irományokban nyomdoka sintsen, de a Szeretetnek Tüze sem menthetvén — minek utána az már érdeklett Terhelő környül állások a kért büntetésre érdemessé tennék, és mentségei a Törvény előtt, mint erőltetett okoskodások, mellyek a proba Irományokkal meg tzáfoltatnak, figyelmet nem érdemelnének, a Vád Levélben kért büntetést el nem kerülheti. 141
